Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger az ostromzár szoros gyűrűjében
„nyelv” vagy nem tudta a tényeket, vagy pedig félre akarta vezetni a törököt, de azt vallotta, hogy maga Lotharingiai Károly vonul seregével „Eger alá”. Szulej mán pasa nagyvezér-még hivatalából való leváltása előtt - 6-7 napra való élelmet rendelt a szpahiknak, „hogy élést szállítanának Egerben, kik is megüsmervén a fővezérnek mesterségét, erővel visszajöttek az hídon (a péterváradi Duna-hídról van szó, S. I.) s a fővezér sátorára menvén sokat bántak szemi- re. . . ”754 Feltehető, hogy éppen erre a valóban megtörtént esetre utal Vico, amikor az Eger felmentésére útba indított erős lovashad lázadásának tudja be azok visszafordulását.755 Az ostromgyűrűbe zárt várban és városban nem állt meg a hivatalos élet. A vilájet székhelyén még a komoly életveszély közepette is egymás után készültek a hűbéres birtokok átruházásáról szóló okmányok, melyeket titkos utakon próbáltak kicsempészni a falak közül, de végül is egy részük az őrjáratozó keresztény katonák kezébe került; - szám szerint 7 ilyenről tudunk.756 Egy esetben az egri pasa egy Szeged környéki hűbérbirtok adományozásáról állított ki oklevelet.757 Figyelemre méltók az uravesztett hőbérbirtokok átruházásáról szóló írások („wegen gewisser vorfallenen Güter ode Cadicitätender Spähi”). Rusztem egri pasa kancelláriáján nem az egri vilájet területén fekvő birtokokról szóló adományozásokra is sor került. Például Dél-Magyarországon, az Al-Duna menti adaka- léi náhiéban (adókerületben) a 13 ezer akcse jövedelmű Zsitna nevű falut és tartozékait, mely egy Musztafa nevű egri katonáé volt, aki azonban már fél esztendeje nem részese Eger védelmének, - mivel nyilván megszökött - egy másik Musztafának, - aki viszont minden bizonnyal ebben az időben Egerben szolgált-juttatta Rusztem pasa.758 De a temesvári vilájethez tartozó kuvinai (kévéi) szandzsák területén fekvő szpáhibirtokok átruházásán5' is rendelkezett Egerben Rusztem pasa.759 Joggal veti fel a kérdést v^ass Előd, hogy vajon mennyiben vették komolyan és tekintették jogérvényesnek az ilyen hűbérbirtok-átruházásokat.760 Minden valószínűség szerint ugyanis lényegesen több ilyen birtokátruházó irat készült Rusztem kancelláriáján a blokád alatti Egerben. A körülzárt Eger lakosságának és katonaságának a helyzetéről a leghitelesebb adatokat maguk a törökök szolgáltatják. A városból láthatóan nem csekély számban sikerült a törököknek levelekkel kiszökniük, de amikor elfogták őket, előkerültek az elrejtett levelek, melyek azután mint becses „zsákmány”-ok a hadvezetőség kezébe 220
