Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
TÖRÖK VÉGVÁRRENDSZER ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON HEVES, KÜLSŐ-SZOLNOK, BORSOD VÁRMEGYÉK ÉS A JÁSZSÁG Térségünkben a török végvárvonalnak a következő 9 bázisa helyezkedett el: Eger, Hatvan, Heves, Sírok, Szarvaskő, Cserép, Jászberény, Bala-, később Törökszentmiklós és Szolnok. Á török végvárvonal e szakaszának hadászati és harcászati szerepe és jelentősége meglehetősen jól tanulmányozható. Szinte valamennyi erődítménytípus előfordul közöttük a castellumtól a kolostorerődítményen s az egyszerű palánkfalazatú kis várakon át a kő- bástyás nagy palánkvárakig és a kővárakig; a sík mezei fekvésűtől a vizekkel gazdagon övezetieken át a sziklavárakig. E végvárszakaszhoz az északi, a nógrádi szárnyon a hatvani török várhoz legközelebb a sok kis vár közül Buják feküdt, 25 km-nyi- re. De ezen a szakaszon meglehetősen ingatag volt a hódítók uralma, hiszen Szécsényt, Hollókőt és Bujákot 41 évi uralmuk után 1593-ban elvesztették, s csak 70 esztendő múltán, 1663-ban sikerült újból visszaszerezniük. Sőt például Gyarmat 1606-ban véglegesen elveszett a törökök részére.46 A Szolnokhoz csatlakozó dél, délkeleti szárnyon a legközelebb a kis szarvasi castellumot találjuk, azt is csak messzi 45 km-nyire. A csongrádi castellum a Tisza mentén Szolnoktól 50 km-nyire állott. Ezen a szakaszon csak az 1566. évi hadjárat hozott a törökök részére számottevő sikert, a Szolnokhoz mintegy 110 km-nyire fekvő Gyula vára elfoglalásával. A 120 km-nyire álló Várad pedig csak 1660-ban került a hódítók kezére.47 A heves-külső-szolnoki török végvárrendszerrel szemben, a magyar kézben lévő legközelebbi magyar várvonal: Putnok, Dédes, Diósgyőr, Szendrő és Ónod meglehetősen távol, mintegy 45 km-nyi negyedkörben húzódott Eger körül. De ezenbelül Putnokot sikerült a törököknek kétszer is, 1567-ben és 1607-ben elfoglalniok és meg- semmisíteniök.48 A vizsgálat alá vont török végvárvonal-szakasz kialakulása hűen tükrözi a törökök tervszerű, hódító s egyben területbiztosító szándékát. 21
