Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Eger az ostromzár szoros gyűrűjében

Apafi Mihály erdélyi fejedelem. (Egykorú metszet)

Sándor Pál a továbbiakban arról értesült Maurocordatustól, a Porta legbefolyásosabb tolmácsától, hogy a padisah követet fog küldeni Erdélybe „Egernek élésből való megsegélése felől.” Az erdélyi követ Szulejmán pasával is tárgyalt. „. . . mivel jóakaró barátjának tartja nagyságodat, - írta Apafinak - ide (az eszéki táborba, S.

I.) nem fárasz tóttá, s nem is fár ászt ja, hanem minden magamentege- tés nélkül nagyságod birodalmában lévő hadakkal mentest induljon Egerhez, az hova Csaferpasa is elmegyen, és élést is az hatalmas császár parancsolatja szerént méltóztasson nagyságod az ott való vitézek (egri törökök, S. I.) számára, mivel őnagysága keményen hadakozik, illik nagyságodnak az fényes portához való hűségét, az német ellen való hostilitással declarálni (ellenségeskedéssel kinyilvánítani, S. I.), mivel ott csak Caraffa vagyon vagy négyezred magával, azoknak könnyen resistálhat (ellenállhat, S. I.) nagyságod megírt Csáfer passával együtt, és az ott való magyarok is mentest felkelnek az német ellen.. ,”749

A szorult helyzetbe jutott török hadvezetés saját erejéből már képtelen volt az Egert körülzáró keresztény ostromzár felszakítására, ezért nem találván más segítő kezet, mint az erdélyi fejedelmet,

217