Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele
1 met katonaságra „az ellenségnek ezek a kapui ingerlőleg hatnak.” Ezzel a mondattal azt kívánta kifejezni, hogy a téli kvártélyon tétlenkedő katonaság kész örömest kelne hadra Eger vára bevételére. A törökök - úgy vélte Caraffa, - annyira meg vannak rémülve, hogy amennyiben Egert erős kézzel megközelítik, a várost ijedtükben nyomban fel fogják adni, és a biztonságosnak vélt várba húzódnak vissza. Tájékoztatta az uralkodót, hogy úgy határozott, amennyiben el lesz rendelve Eger ostroma, a küzdelem harmadik napján visszaküldi a várba Rusztemnak az őrség elfogott leveleit, amiből az majd világosan megítélheti, hogy valójában mennyire szorult helyzetben is van az Eger köré vont ostromgyűrűben. Caraffa túlzottan optimista álláspontját mi sem tanúsítja jobban, minthogy nem kis nyomatékkai azt hangsúlyozta a császárnak, hogy Eger ostroma „tíz, legfeljebb tizenkét napig tart”, s „a győzelem minden vér nélkül nyilvánvaló”. Nem több, mint 600 gyalogosból álló segítségre van szüksége, melyet Budáról könnyűszerrel Eger alá lehet vezényelni. Neki ugyanis - miként írta, - mindig legfőbb gondja volt arra, hogy a hadsereget kímélje. Sokat gondolkodott „expeditió”-ja, azaz Eger általa javasolt ostromának előnye és kivitelezhetősége felett, s annak sikere érdekében mindennek a végére járt. Azt vallotta, hogy ő a helyszínen lényegesen helyesebben ítélve meg Eger helyzetét, reálisabban tervezheti meg hadműveleteit, mint Egertől távol, Bécsben az irigyei és versenytársai („aemuli”). Antonio Caraffa azt hangsúlyozta az uralkodónak, hogy úgy látja, személyének hitele körül forog a kérdés feletti döntés. „Nem nagyszerű dolgot, de biztosat tanácsolok, ” - írta. Arra kérte a császárt, hogy idejében küldesse el részére Eger ostromához az általa javasolt „incendiaria tormenta”-kat. Amennyiben pedig javaslatát Bécsben elvetik, úgy az elkövetkezendő télen, amikor majd gabonát küldenek Szolnokról Budára, s az élelemszerző egri törökök azt majd iparkodnak megszerezni, ezeket el kell fogatnia, mivel azok mindig portyáznak és éhségüket enyhítő zsákmány után leselkednek. Ha az egri török csapatok portyázásait nem akadályozzák meg, úgy ha majd elérkezik az aratás ideje, oly mennyiségű élelmet halmoznak fel falaik között - amint azt a munkácsiak is tették, - hogy elodázhatják a vár feladását a következő, az 1688. esztendőre.597 A bécsi udvarban nem fogadták el Caraffa elgondolását, aki 158