Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele
HADMŰVELETI TERVEK AZ 1687. ESZTENDŐRE: AZ EGYIK CÉL EGER BEVÉTELE Az 1686. év katonai sikerei nyomán meglehetősen ellentmondó álláspontok kerültek szembe egymással a bécsi Udvari Haditanácsban, valamint az egyes hadvezérek között. Maga az uralkodó a hadműveletek végpontjául Belgrád elfoglalása mellett foglalt állást;595 azonban nemcsak Lotharingiai Károly, a szövetséges hadak főparancsnoka, de Bádeni Lajos, valamint Antonio Caraffa is merőben másként találta helyesnek a hadjárat kijelölendő céljait. Caraffa altábornagynak az volt a véleménye a további hadműveletek tekintetében, hogy a törököket Egerben, Váradon és Belg- rádon el kell szigetelni, blokád alá kell venni, megakadályozva kapcsolatukat a balkáni török katonai bázisokkal.596 Az 1687. évi hadműveletekre vonatkozó részletes elképzeléseit, terveit Habsburg Lipótnak vázolta fel, magát állítva a törökökre mérendő egyik fontos csapás központjába. Nem tartotta helyesnek a Belgrád ellen indítandó támadást, illetve annak elfoglalását, ugyanis a Balkán felé előretörő szövetséges keresztény hadak hátában még ott voltak Eger, Munkács, Székesfehérvár, Várad és Kanizsa. ítélete szerint ezeknek a jelentős török kézben lévő váraknak a körzetét el kell pusztítani, hogy ne juthasson az ellenség ott élelemutánpótláshoz. Antonio Caraffa 1687. évi hadműveleti tervének központjában Eger elfoglalása állt, melynek ostromához gyújtó lövedékkel működő ágyúk használatát javasolta („incendiariis tormentis oppugna- torum seri adplicavit”). Terve végrehajtásának egyik döntőnek tekintett és annak is szánt érve az volt, hogy Rusztem egri parancsnok elfogott leveleiben a nagyvezérnek, Szulejmán pasának jelezte, hogy minden, az élethez szükségesben hiányt szenvednek, s ameny- nyiben nem kapnak segítséget, a vár és a város megtartásának az utolsó reményét is elveszti. Úgy találta Caraffa, hogy Rusztem szavai hűen fedik a tényeket. A kemény tél során ezért az egri törökök ereje megfogyatkozik. Úgy ítélte meg az altábornagy az egri helyzetet, hogy a már elfoglalt helységekben téli szállásokon pihenő né157
