Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő

Hatvan török várának és városának látképe (XVII. századi metszet)

vált, csupán kőből épített Eger felé vezető kaputornya és egy sarokbástyája maradt sértetlen („unbeschädigt”). A Buda felé nyíló kaputornyának pedig belső oldalát robbantották fel a törökök. „A belső és külső paliszádok” is elhamvadtak a tűzben. Maga a város a teljes pusztulás képét mutatta.531

Alapos munkát végzett tehát az Egerbe visszahúzódott hatvani várőrség. A város lakossága is Egerben keresett menedéket. Minden bizonnyal, csak nagyon kévésüknek sikerülhetett az Alföld keresztény katonasággal megrakott területén át egérutat venniük. Az bizonyos, hogy a hatvani szandzsákbég Egerbe vonult vissza, ahol később részese volt Eger kapitulációjának.532

Adatok híján máig is vitás, hogy mely napon hagyták el a törökök Hatvant. Az erődítmény felmérésére odarendelt Strackwitz hadmérnök csak azt tüntette fel munkáján, hogy arra „1686 szeptember” -ében került sor.533 A fenti hiteles adatok alapján állíthatjuk, hogy Borovszky Samu téved, amikor augusztus 16-át jelöli meg Hatvan felszabadulása napjául.534

A hatvani palánkvár megerősítése azért látszott szükségesnek és fontosnak, - miként azt szeptember 24-én Bécsben is tudták, - s bizonnyal azért érkezett oda Strackwitz hadmérnök is, - „mivel nem volt elfoglalva a tiszai átkelés, nyitva maradt Eger megsegítésének kapuja. Ennek orvoslásául szolgált Hatvan és Kecskemét megerősítése jó paliszádokkal. ”535 Itt minden bizonnyal a poroszlói-tiszafü- redi átkelőhelyekről van szó.

Szolnok megerősítését is szorgalmazták. 1686. augusztus 30-án Tassi Ferenc szolnoki harmincados Heves, Külső- és Belső-Szol134