Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
De a friss hírekkel folyamatosan ellátott Apafi Mihály erdélyi fejedelem augusztus 21-én „alig” hitte, „hogy Egert szállanák meg . . .”521 Azonban az ilyen és ehhez hasonló hangok ellenére Buda bevétele közvetve közelebb hozta Eger felszabadítását is. Károly herceg ugyanis az uralkodó rendelkezése értelmében, a szeptember 2-iki fényes katonai sikert kiaknázandó, már 6-án továbbindult seregével, s a déli főhadműveleti irányba törve előre, a Duna jobb partján fekvő hatalmas területről űzte el az oszmán hódítókat. 1686. október 21-én Pécs, 23-án már Szeged, november 12-én pedig Kaposvár is felszabadult.522 A fővezérnek a kapott legfelsőbb parancs értelmében meg kellett tennie a kellő intézkedéseket Eger, Székesfehérvár és (Nagy)Kani- zsa elszigetelésére,523 Ezért írta az első kézből kiválóan értesült Buonvisi pápai nuncius Bécsből Rómába a vatikáni államtitkárnak, hogy a felszabadító szövetséges sereg következő feladata „Eger megsegítése” lesz, hogy „Egert zaklassa. ”524 Frederico Cornaro lovag pedig augusztus 15-én azt jelentette Velencébe a dózsénak, hogy „Szeged elfoglalása a Tisza mellett mi rendkívül fontos, mert így az ellenség összeköttetése Egerrel el volna vágva . . .”525 Nagyon helyesen ítélték meg Bécsben Szeged bevételének nagy hadászati jelentőségét Eger szempontjából. Ugyanis Szeged s az egész Alföld elvesztése az egriek számára rendkívül súlyos csapást jelentett, hiszen ennek a révén Belgráddal s a Balkánnal való igen fontos összeköttetésük szakadt meg. Az egri törököknek már csak Várad térségén át a Temesvárral való igen bonyolult kapcsolata maradt meg, hiszen a Tiszántúlon Balaszentmiklós (ma: Török- szentmiklós), Szarvas és Arad elvesztésével csak bonyolult rejtek- utakon járhattak titkon küldött embereik. De alig hanyatlott le a félhold uralma Szeged felett, 1686. október 25-én Péterváradról megjelent Szulejmán nagyvezér pasa békekövete Carafánál. Azzal a javaslattal állott elő, hogy amennyiben Szegedet, Szolnokot és Pécset visszabocsátják a Portának, úgy viszonzásképpen Egert és Székesfehérvárt feladják a Habsburg-ural- kodónak. A Török Birodalom magyarországi hódítására 1683. óta mért rendkívül súlyos csapások sorozata után természetes volt az ellenséggel való minden további tárgyalás azonnali elvetése.526 E téma kapcsán mindenképpen említést érdemel, hogy egy hónappal előbb, egyetlen héttel Buda visszavívását megelőzően, Ale132