Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Az egri vilájet
Vármegye Töröknek adózó helységek száma %-OS részesedése Gömör-Kishont ................ ................. 197 2 4,84 Nógrád ..................................... ................. 121 1 5,47 Borsod ..................................... ................. 106 1 3,55 Abaúj ...................................... ................. 97 1 2,40 Heves ...................................... ................. 94 1 2,02 Torna ........................................ ................. 32 4 ,10 Zemplén ................................. .... .............. 24 3,07 Jászság .................................... ................. 12 1 ,53 Hont .......................................... ................. 8 1 ,02 Külső-Szolnok..................... ................. 8 1 ,02 Ismeretlen .............................. ................. 86 1 0,98 Nógrád, Gömör-Kishont, Borsod és Torna vármegyék egész területét, valamint Abaúj nagy részét adóztatták az egri törökök. Nem tudjuk azonban magyarázatát adni annak, hogy Heves megyének a keleti része, az egri vár tágabb körzete miért nem szerepel a török defterben. Szembetűnő az is, hogy a közeli, a szomszédos Külső-Szolnok megyének csupán kicsiny északi szegélyében találunk néhány falut a törökök adóösszeírásában, bár a Jászságnak igen tekintélyes része adózott az egri törököknek. Már röviddel Eger eleste után rendkívül súlyos adóterhet róttak a hódítók az általuk ugyan katonailag meg nem szállt keleti vármegyék népére. Például 1610 szeptemberében az új egri beglerbég pasa Mágóchy Ferenctől, Bereg és Torna vármegyék főispánjától sürgette az adók megfizetését. Az mi az szegény hódoltság állapotát illeti, - válaszolt Mágóchy, - már annyira jutott sokaknak dolgok, hogy az kenyérben sem ehetnek eleget. . . kedvezzen is nagyságod szegényeken, had imádjanak Istent nagyságodért. . . ”6 Nem ismert kíméletet az egri beglerbégek mohó hódoltató törekvése. így például 1643-ban még a török-szövetséges I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felsővadászi udvarházát is meg akarták „hódoltatni.”7 A fentebb bemutatott táblázat Egertől távoli, fegyveresen adóztatott helységeinek a defterbe való felvételére világot vet egy 1679. június 3-án kelt Apafi Mihály erdélyi fejedelemhez, a törökök szövetségeséhez intézett panaszirat: „. . . az egri törökök . . .többire Becskéig8 minden várost és falut felírtanak és hódulásra kén12
