Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Az egri vilájet
szerítik, s nevezetesen az egész Hegyalját, mely ha a mi szegény nemzetünktől elesik . . . megbecsülhetetlen kárban esik szegény nemzetünk ... ha Zemplén s több vármegyék is s nevezetesen az hegyaljai városok oda lesznek, az melyek mi földünknek kincses tárházai voltak, igen kevés marad az hazában . . .”9 Az egri törököknek adózó helységek fentebb ismertetett 1688 januárjában készült összeírásban valóban szerepelnek a hegyaljai híres-neves szőlőtermelő mezővárosok. Nem kis nyomatékkai ki kell hangsúlyoznunk, hogy a törökök Eger vára 1596. évi elfoglalása utáni közel száz esztendő alatt a tőle keletre, légvonalban csupán 40 km-nyire fekvő Miskolcnál mesz- szebbre terjeszteni a tényleges katonai és közigazgatási hódoltságuk határát nem sikerült. Figyelemre méltó, hogy 91 esztendőt felölelő egri uralmuk során egyetlen számottevő katonai kísérletre sem kerítettek sort, hogy Egertől kelet-északkelet felé messzebbre terjeszkedjenek. A Miskolctól keletre fekvő területet csupán fegyveres adóztatásuk alá tudták vonni. Bárminő szilárd is volt hatalmuk a vilájet székhelyén, az erősen kiépített és védelmezett egri várban, de láthatóan ebben az irányban elérték tényleges katonai erejük határát. Az egri vilájet élén állott beglerbég pasa a várban tartotta fegyveresen erősen biztosított székhelyét. E magas katonai és közigazgatási tisztség a 91 esztendeig tartó török uralom alatt, Hegyi Klára kutatásai szerint, 64-szer változott: s ez annyit jelent, hogy egy-egy egri beglerbég méltóságát átlagosan csupán 17 hónapig viselte}0 Blaskovics szerint Egerben 48 személy 65 hivatali váltásban töltötte be a beglerbégi hivatalt.11 E magas és rendkívül fontos méltóság ingatag voltát mi sem mutatja jobban, minhogy például 1668-ban hárman is váltották egymást az egri ejálet élén.12 De az alábbi kimutatásból kiderül, hogy 1683-ban is három személy töltötte be a beglerbég pasa tisztét. Tanulságos képet nyerhetünk e lényeges kérdésről, ha a felszabadító hadjáratok előtti években - elérhető levéltári források alapján -, áttekintjük az egri beglerbég pasák sorát.13 Az évszámok nem teljes hivatali idejüket, hanem a reájuk vonatkozóan talált iratokban való előfordulás idejét jelzik. Hüszejn .......................... 1669. júl. 20.-1670. márc. 28. M uszli ............................. ápr.17. Ali................................... dec. 12. Merni .............................. 1671. szept. 8. 1 3
