Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
gunkat, s mind penig gyermekeinket, hanem rabsággal feneget bennünket s gyermekeinket . . . Had vessük le mink is az pogány törököt nyakunkrúl. . . ”454 Gyöngyös város követének a vármegye közgyűlésén 1686. április 18-án elhangzott panaszából értesülünk arról is, hogy „enni- hány hónapokkal ezelőtt... az Ipoly melléki és másünnen való több szegénységet... az hatvani törökök elfogatván, rabságra vitte . . ,”455 * * * 1686. június 12-én Párkányból indultak el a szövetséges keresztény hadak; Lotharingiai Károly főparancsnoksága alatt a 40 ezer főnyi fősereg456 a Duna jobb, Miksa Emánuel bajor választófejedelem 12 ezer főt számláló seregteste457 pedig a bal parton Buda, illetve Pest felé.458 A határozatlan, de gyors és tekintélyes katonai sikerre vágyó bajor választófejedelem amikor elérte Vácot, csapataival Eger ostromára kívánt indulni.459 fittyet hányva a jóváhagyott hadműveleti tervre. Végül mégis jobb belátásra tért és Pest felé vette az útját. Miksa Emánuel határozatlanságát mi sem tanúsítja jobban, minthogy az egri ostromra annak ellenére vállalkozott volna, hogy a május elején kapott tájékoztatások alapján azon a véleményen volt, hogy Eger várát nagyon nehéz lesz elfoglalni, mivel nagyon meg van erősítve helyőrsége, és a várvédelemhez szükséges mindenfélével jól el van látva.*60 Károly herceg 1686. június 18-án megkezdte Buda ostromát.461 A bajor választófejedelem pedig miután 1686. június 17-én könnyűszerrel felszabadította Pest városát,462 június 21-én átkelt a Dunán a budai oldalra és csatlakozott a vár ostromához,463 - de meg sem kezdte az általa olyannyira kívánt Székesfehérvár vívását. Buda vára csak 1686. szeptember 2-án szabadult fel. A 77 napos hosszú és véres küzdelem alatt nem elhanyagolható szerepet kaptak a hatvani és az egri török csapatok, valamint merész katonai akcióikat sikeresen elhárító keresztény vállalkozások. Az elérhető források alapján iparkodtunk feltárni, s a lehetőség keretei között teljes képet festeni e mindeddig elhanyagolt, de igen figyelemre méltó két és fél hónap Heves és Külső-Szolnok vármegyei történetéről, mint az egri vár ostromát bevezető stratégiailag és taktikailag jelentékeny katonai eseményekről. 118
