Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő

Miután Pest városa felszabadult, Miksa Emánuel 8 ezer fegy­veresét Hatvan felé küldte portyázni, hogy megakadályozza az eset­leges Pest irányába tervezett egri vagy hatvani támadásokat, illetve megszakítsa az egriek kapcsolatát a hatvaniakkal.465 A hadvezetés ezt részben abban a hitben rendelte el, mivel feltételezte, miszerint a Belgrád felől érkező felmentő oszmán sereg az Alföldön át kíván Felső-Magyarország irányába „támogató támadás”-t indítani a Bu­dát ostromló szövetséges hadak ellen.465 Báró Mercy altábornagyot és tiszai hadtestét a hadvezetőség már május elején Buda ostromára vezényelte. Az uralkodó és az Udvari Haditanács rendeletére „a szolnoki végházban” 750 katona maradt egy alezredes parancsnoksága alatt. E döntést Véber Dániel „hadi commissárius” 1686. május 8-án kelt levelében közölte Heves és Külső-Szolnok vármegye hatóságával.466 Bécsi levéltári források szerint Szolnokon és Kisvárdán összesen csupán 1350 katona állo­másozott.467 A szolnoki kontingens azonban rövidesen túlságosan kevésnek bizonyult. Mielőtt azonban Mercy és Heissler tábornokok elvonultak vol­na csapataikkal a szolnoki bázisról, 1686. június 16-án leromboltat­ták, felégettették és pusztán hagyták „Szarvasban ... az kastélyt, palánkot, hidat.”468 A szövetséges keresztény főseregnek már Buda, illetve Pest alá érkezte előtt Fridericus Rummel tábornok a legszigorúbban elren­delte Heves megyének, hogy az Eger környéki falvak lakossága minden ingóságával távozzon lakóhelyéről, s ideiglenesen más felső­magyarországi vármegyébe költözzön, pusztán hagyva a települést. Nagyobb nyomaték kedvéért Rummel tábornok azzal a fenyegetés­sel toldotta meg a rendelkezést, hogy azokat a falvakat, melyeket nagy merészen nem hagynak el lakosai, jószágait elkoboztatja, lakó­házaikat pedig felégetteti.469 A kiürített hatalmas kiterjedésű terület a Tiszától a Tárnáig, északon pedig Egercsehiig terjedt, és számításaink szerint 17 helysé­get foglalt magában -de 15 falu ebben az időben itt már lakatlanul állt. A konstantinápolyi török Portán természetesen számítottak arra, hogy a keresztény hadak 1686-ban is folytatják harcukat. Má­jus elején már megindult Szulejmán nagyvezér, mint szerdár vezeté­se alatt a Török Birodalom hadserege Magyarország felé. Mozgósí­tották a temesvári, az eszéki és a székesfehérvári pasák fegyveres erejét is. Joseph von Hammer török források alapján úgy tudja, hogy a nagyvezérnek az volt az eredeti terve, hogy élelemmel bősé­119

Next

/
Thumbnails
Contents