Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
Végül is az 1686. évi hadjárat hadműveleti terve több változat helyesnek bizonyult ötvözete lett. Az 1686. május 18-án kibocsátott parancs szerint a bajor választófejedelem valóban vegye ostrom alá Székesfehérvárt, s a Lotharingiai Károly vezette fősereg, a „Kayserliche Haubt-Arma- ta” fedezze az ostromot, az egyesült lovasság pedig foglalja el Eszéket, illetve a Dráva-hidat. Majd pedig az összevont szövetséges haderő kezdje meg Buda ostromát, mint amelyet az uralkodó a hadjárat fő céljaként megjelölt. Károly herceg úgy rendelkezett, hogy amennyiben a székesfehérvári és az eszéki hadművelet a vártnál, illetve a reméltnél lényegesen több időt emésztene fel, úgyannyira, hogy a budai vár megvívásához már nem lenne célszerű hozzákezdeni, akkor az összeállt szövetséges keresztény had Egert fogja ostrom alá. A haditervnek ez a része, illetve a bajor választófejedelem törekvése nem maradt titokban, úgyannyira, hogy 1686. május 26-án már Francesco Buon- visi bécsi nuncius arról adott hírt Alberigo Cybonak, a Vatikán bíboros államtitkárának Rómába, hogy az 1686. évi kampány késedelmeskedése folytán Miksa Emánuel megbízandó lesz egy „separate esercito”, azaz elkülönített hadsereg parancsnokaként Eger és Székesfehérvár elfoglalásával, mivel serege elegendő mindkét vár bevételére. De a nuncius úgy tudta, hogy parancsot kapott Erdélyben 13 ezer katona, - Scherffenberg altábornagy hadteste, - hogy amennyiben a bajor csapatok elégtelennek bizonyulnának Eger elfoglalására, úgy támadják meg ők is a törököket.440 A haditerv 2 ezer magyar katonát Felső-Magyarországról a még mindig török kézben lévő Hatvan térségébe rendelt, hogy zárják el az utat az egri törökök elől Buda felé, megszakítva ezzel Eger részére az összeköttetést Pesttel, illetve Budával. De ennek a magyar csoportnak volt a feladata az Ónod, Putnok és Szendrő felé eső vidéket is éber figyelemmel kísérni. Szolnokot mint igen fontos katonai bázist a haditerv a bányavárosok szempontjából is okvetlenül megtartandónak parancsolta, esetleges török támadás esetében. Elrendelték a szolnoki vár kijavítását és legjobb védelmi állapotba való helyezését.441 Katonai körökben most már mindenki biztosra vette, hogy az 1686. esztendő a Magyarországnak 1683-ban kezdetét vett felszabadító harca óta a legeredményesebb lesz. A Velencei Köztársaság bécsi követe, Frederico Cornaro lovag már 1685 utolján azt jelentette a dózsénak: „Mindenki csak a jövő évi háborúról beszél, s a kedvező 114
