Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Lengyel László: 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon
konságot mutat háromdimenziós kollázsainkkal. Szt. Peregrinus fából faragott életnagyságú szobra egy valóságos karosszékben ül, valóságos bársony baldachin alatt. Szemben vele, kis oltárasztalon aranyozott feszület, mellette nimbuszos angyal térdel és rámutat bekötött lábára.25 A szinte életképszerű, téri illúziókra építő oltárkompozíció nem ritka a barokk művészetben. A kor szcenikus térábrázolása hatott a szobrászatra és ezen keresztül a kolostormunkákra. Ehhez a gondolkodásmódhoz közelít az az 1746-os kolostormunka, mely Mária neveltetését ábrázolja Szt. Annával és Joachimmal. (89. kép)26 Nagy téri mélységeket érzékeltet rendkívül aprólékos műgonddal egy 1786-ra datálható kollázs, melynek témája az ,,En vagyok a szőlőtő” példázat érdekes ikonográfiái megjelenítése. (90. kép)27 A kevésbé dimenzionált apácamunkák között is akad néhány vizsgálódásra érdemes csoport. Egyiptomi József élettörténetét jeleníti meg egy valláserkölcsi, oktató jellegű sorozat. (91. kép)28 A hazai emlékanyagban lefegyverzően szellemes kompozíciók egész sorát láthatjuk a Liszt Ferenc Múzeum gyűjteményéből. (92 — 93. kép)29 E sorozat föltehetően egy kéztől származik. A szakrális témák mellett (bűnbeesés, kiűzetés, emausi vacsora, halott Krisztus, feltámadás, noli me tangere)két világi jelenetet is megfogalmazott alkotója(vadászat, kerti jelenet). Szerencsés anyaghasználatukkal, ízesen stilizált motívumaikkal a műfaj leghatásosabb hazai darabjait alkotta meg ismeretlen szerzőjük. A rokokó művészet elmaradhatatlan ábrázolási típusa Jézus mint Jó Pásztor. A jámbor áhítat kedvelt zsáner jellegű megoldásaiként jelentkeznek kollázsaink között is a Pastor bonus alakok. Az egyik rézmetszet, textil, fémszál applikáció a gyermek Jézust mint Jó Pásztort ábrázolja, bárányok között ülve. (94. kép) Egy másik, Jézust mint Jó Pásztort megjelenítő kép, még színeit illetően is a rokokó bukolikus zsánerek hangulatát idézi. A bárányok között — nyakában az eltévedt, visszatérített báránnyal — álló Jézust körülvevő táj minden részlete ezt a hangulatot hangsúlyozza. (95. kép)30 A barokk kegyképek népszerűségének bizonyítékaként szerepel kiállításunkban a bécsi karmeliták lehajtott fejű Szűz Máriát ábrázoló kultuszképének több variánsa. A kollázs technika sokrétűségét és az azonos ikonográfiái minta átköltési lehetőségeit jól szemlélteti hét egymás mellé került apácamunka. A kiindulási alap mindegyik esetében sokszorosított szent
