Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
várva falaik alá érkezésüket, kiürítették, majd felégették a várost, s Egerbe menekültek,5 4 s egy nappal Buda vára győzedelmes bevétele után, 1686. szeptember 3-án Hatvan keresztény kézre került, végetvetvén a 142 esztendős oszmán uralomnak.55 Borovszky Samu téved, amikor augusztus 16-ára teszi Hatvannak szövetséges kézre kerülését.56 Ugyanis a várat felmérő császári hadmérnök, Strackwitz is szeptembert jelöli meg a hatvani külváros felégetése időpontjául.5 7 Igen lényeges körülményként kell kiemelnünk, hogy a vár épségben, vagy legalábbis viszonylagosan épen vészelte át a szomszédos külváros égését, hiszen Strackwitz teljes korrektséggel fel tudta mérni falait, bástyáit és vizes- árokrendszerét.s8 Egy sor Hatvanból Egerbe menekült török az egri vár kapitulációja után, élve a páratlan lehetőséggel, Egerben maradt, s a katolikus hitre tért, felvéve a „Hatvani’ családnevet. Személy szerint négy ilyen férfit — köztük egy cigányt — s egy nőt is ismerünk.59 Hatvan megerősítéséről utoljára 1704. január 15-éről fennmaradt levéltári adat vall. Ekkor Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegye közgyűlése olyan határozatot hozott, mely szerint Hatvan „körülvevéf’-ére paliszádokat, azaz kihegyezett vastag karókat és gerendákat fognak a helyszínre küldeni.60 A hatvani palánkvámak a Rákóczi-szabadságharc utáni megsemmisítésére, lerombolására nem maradt fenn semmiféle adat; de minden bizonnyal Starhemberg herceg, Hatvan új földesura romboltatta le és egyengettette el a falakat;61 a török külvárost kerítő vizesárkot — miként láttuk — nem töltötték fel. A hatvani palánkvámak napjainkra semminő nyoma nem maradt fenn. Emlékét csak a Bástya és a Vár utcák őrzik. I Sajnálatos, hogy nem készült tudományos publikáció a Grassalkovich- kastély sarkánál 4 m mélyről előkerült 80—90 ágyúgolyó, s a kastélykertben talált több tucat ezüst pénz stb. régészeti vizsgálatáról;62 pedig ezek a hajdani vár területéről valók. (!) Jászberény Vizsgálatunk alá vont török végvárvonalban a jászberényi koloslorerőd és palánkvár katonai jelentősége csekély volt, hiszen mindössze talán 28 évig állott fenn, 1566-tól 1594-ig. 245
