Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
A Hatvan—Szolnok magyar végvárvonal kiegészítéseként, annak megerősítésére és tökéletesítésére 1543. október 4-én a pozsonyi országgyűlés rendjei helyes meglátással várat kívántak létesíteni Jászberényben. Az uralkodó ugyan elfogadta a javaslatot, de az építési költségeket a magyar rendekre hárította.63 így azután a nemes gondolat természetszerűen elvetélt. Dobó István 1549. március 12-én Nádasdy Tamáshoz intézett levelének egy utalása, úgy vélem, rendkívül jelentékeny a jászberényi erődítmény történetét illetően. Azt jelentette az egri várkapitány a nádornak, hogy „bizonyos jelekből mindnyájan észrevesszük”, hogy a török Szolnokon palánkvárat kíván építeni, és „hasonlóképpen a jászberényi Icastélyt (azaz castellumot) is igyekeznek újra építeni. Ezeket ugyan közszájon beszélik, de megbízható embereink és kémeink ugyanezeket hozzák hírül.”63a Ez a kétségtelenül hitelesnek tekinthető adat egyértelműen arra utal, hogy Jászberényben már korábban is volt valamiféle palánkerőd; de hogy az mikor s minő körülmények között létesült, ismeretlen. Hatvan 1544. évi török kézre kerültével Jászberény még tartotta magát, sőt 1545-ben a török—magyar fegyverszünet Jászberényt jelölte ki olyan helységnek, ahol a magyarok panaszt emelhetnek a „béké”-t megsértő törökök ellen.64 Sőt 1546-ban megalakult a jász mezővárosban a „deákok céhe”, mely működését a város környékére is kiterjesztette.65 1550—1551-ben, a szolnoki palánkvár építése során is még szabadnak tudjuk.6 5 a A népes, nyolc utcára kiterjedő város 1550-ben már mint náhije a hatvani szandzsáknak adózott.66 Ez a helyzet magától érthetődő módon később is fennmaradt.6 7 Jászberény azonban csak Szolnok vára 1552. évi elbukásával vált a török hódoltság tényleges részévé a hatvani szandzsák keretén belül.6* Jászberény futólagos katonai elfoglalására azonban csak 1559. októberében került sor, amikor az egri várba olyan híreket vittek a kémek, hogy a török megszállta és elfoglalta a ferencrendiek kolostorának a harangtornyát. („... qui occupata et insessa turri campanorum monsterii...”) Az ügyes egri hírszerzőknek sikerült azt is kipuhatolniok az Egerben tartózkodó Verancsics Antal püspök számára, hogy a hatvani törökök „castellum”-ot akarnak berendezni a ferencrendiek klastromában, sőt erre a célra a környék több helyén már nagy mennyiségű faanyagot is összehordtak.69 Szükségesnek látom megemlíteni a harangtorony török elfoglalása kapcsán, hogy egy XVIII. századi metszet szerint a torony valóban a kolostorból emelkedett a magasba, nem pedig a templomból.70 A törökök akciója nyomán az egri katonák le akarták rom246
