Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
R. Várkonyi Ágnes: Török-magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben
R. Várkonyi Ágnes TÖRÖK-MAGYAR VÉGVÁRI RENDSZER ÉS BUDA OSTROMA AZ OSZMÁN HATALOM VISSZASZORÍTÁSÁNAK TERVEIBEN 1663-ban Brünnben felvett fogoly kihallgatási jegyzőkönyvben olvasható egy török katona következő véleménye: a törökök legalább annyira félnek a keresztényektől, mint ahogyan a törököktől rettegnek a keresztények.1 Kicsit leegyszerűsítve és némi fenntartással ez a megállapítás az 1663— 1664. évi háború tudati viszonyait tükrözi. Lényegét illetően pedig érvényes általánosságban is. Attól kezdve, hogy a török elfoglalta Konstantinápolyt, európai hatalmának visszaszorításáig a keresztény világ és az oszmán világ között mindvégig eleven kölcsönhatás figyelhető meg. Szűkebb témánkra figyelve olyan időpontok mint Bécs ostromai — 1529, 1683 —, Buda elfoglalása és visszavívása — 1541, 1686 — azt a másfél évszázadot fogják át, amikor a két szembenálló világban nagyon is jól érzékelhető bizonyos együttmozgás. Nemcsak a hatásellenhatás régen jól ismert mechanizmusáról van itt szó, hanem szándékok, fejlemények, következmények több síkon mozgó egybekapcsolódásai figyelhetőek meg. Átvételek és sajátosságok együttéléséről, értékek, technikák oda- vissza áramlásáról tudósítanak a források, s ez akkor is fontos, ha tudjuk, hogy a két szembenálló hatalom a kölcsönhatások ellenére mindvégig megőrizte a maga sajátos arculatát, sajátságos gazdasági, társadalmi struktúráját. Bevezetésként röviden jelzem ennek az együttmozgásnak néhány tünetét, külső megjelenési formáját és utalok mélyebben fekvő okaira is, hogy ily módon felvázoljam az elméleti és történeti koordinátát, amelybe előadásom szűkebb témája illeszkedik. A keresztény és a török világ kölcsönhatása egymásra a 16—17. századi magyar történelem csaknem minden fontosabb csomópontjában kimutatható. Az első Szent Liga megalakulása 1538-ban, Róma, Velence és a Habsburg császár szövetsége mintegy felelet az 1529. évi török támadásra, Bécs első török ostromára Európa egy hadisikerrel, a királyi Magyarország pedig egy kudarcba fulladt vállalkozással felelt. A siker: Károly császár támadása és Tunisz elfoglalása. A kudarc: Katzianer balsikerű hadjárata az eszéki híd elrontására. Az első Szent Ligára a királyságbeli és az erdélyi politika a váradi 7
