Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
látható egyébként a mélyen fekvő faluból feltekintve is. A vár kiterjedéséről, kialakítottságáról és elrendezéséről ásatások híján semmit sem tudunk. Ismereteink rendkívül gyér voltát még csak fokozza, hogy alig-alig maradt napjainkig valami az egykori erődítményből. A múlt század végén még jelentős falrészletek álltak, — mit Rohbock metszete is tanúsít,289 de ezekből mára csupán tört felületű, csekély részletek emlékeztetnek a nagymúltú erődre. Szarvaskő vára katonailag szinte megközelíthetetlen volt. Találóan írja 1730—35-ben Bél Mátyás: „Csupa erdőség, hegyormok, szakadékok veszik körül.”290 Valóban. Egyetlen ostromáról, vagy csak kísérletéről sem tudunk. Katonai szerepe a törökök részére, Eger közvetlen védelmi övezetében — mint annak elővára — az észak felől várható támadás kivédése, mozgolódások megfigyelése volt, mely Putnok, Dédes, Diósgyőr, vagy éppen Fülek felől volt várható. Török levéltári adat tanúsítja, hogy 1630-ban Szarvaskő táján is rajtaütöttek a portyázó magyar csapatok. Tudjuk, hogy Csehi János katonái Szarvaskő várában szolgáló muzulmán harcosok közül 16 foglyot ejtettek.2 91 Szarvaskő már az 1560-as években a hatvani szandzsáknak adózott.2 9 2 Szarvaskő vára török helyőrsége létszámára nem volt adat felderíthető, de minden bizonnyal csak kevés fegyveres állomásozott az erődítmény falai között. Fegyverzete az 1680-as években rendkívül szegényes, bízvást mondhatjuk, gyatra volt, hiszen tüzérsége mindössze 3 tarackból („tormenta minora taraczk vocata”) mellett 1 mozsár- és 10 szakállaspuskából, minden bizonnyal ún. nehéz, duplaszakállasból állott. De volt még 60 kézigránátjuk és el voltak látva 200 ágyúgolyóbissal, 200 libra (112 kg) ágyúporral, s puskagolyók öntéséhez szolgáló 30 librányi (16,8 kg) ólommal.293 1687 nyarán, mielőtt a szövetséges keresztény csapatok teljes blokád alá vették volna Egert, az oszmánok odahagyván Szarvaskő várát, Eger biztonságosnak vélt falai közé vonultak vissza.2 9 4 A várat felszabadítása után nagyobb részben romosnak és elpusztultnak találta a Szepesi Kamara gondos összeírója („arx maiori ex parte ruinata et desolata”). Abból a tényből azonban, hogy a vár falai között 21 fából összeácsolt kis helyiséget („cubicula lignea parva”) találtak,295 arra enged következtetni, hogy a várat a török kivonulása előtt valószínűleg nem robbantotta fel, hanem építményét a lassú enyészet kezdte ki, de a biztonságos sziklaormon álló erősséget nem tartották szükségesnek rendkívül nehéz munka árán jól karbantartani. A hódítók kis csoportja a várhegy aljában, nyilván a mai falu helyén gazdálkodott, amiről az is árulkodik, hogy bőséggel maradt utánuk kert és 290
