Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
gyümölcsös.2 96 Só't három korábbi szarvaskői török, két asszony és egy férfi, az egri vár kapitulációját követően, a törökség elvonulása után visszamaradt Egerben, s a „Szarvaskői" családnevet vette fel. Szarvaskői Mihályról pedig még azt is tudjuk, hogy a hódoltság idejében háza volt Szarvaskőn.2 9 7 Az ősi múlttal dicsekedhető vár, mint az egri püspökség kora középkori erődítménye méltán megérdemelne legalább egy alapos és körültekintő szondázó ásatást, még annak előtte, mielőtt az utolsó falcsonkok is áldozatul esnek az idő kíméletet nem ismerő vasfogának. Sírok Eger nyugati török elővára a tőle mintegy 20 km-nyire emelkedő Sírok ősi kővára volt, - melynek első birtokosaként Károly Róbert korában az Aba-nemzetségbeli Bodon ágat ismerjük.298 A 296 m magas kopár sziklahegyen épült erőd is Eger 1596. évi elfoglalásával kapcsolatban, meglehetősen elhanyagolt állapotban került török kézre, miután őrsége elmenekült az elsöprő túlerő hírére.299 A hatvani szandzsák azonban „Siroká”-1, mint náhijét jóval korábban már adóztatás alá vonta.300 A falutól északra emelkedő kopár sziklahegyen álló vár nemcsak ez országrészben, de országos vonatkozásban is szinte egyedülálló kialakítású. Sírok vára két, egymástól élesen elkülönülő részből, a felső és az alsó várból áll, melyek közül a felső képezi az erődítmény magját. A két várrész között pedig mintegy 10 m-nyi a szintkülönbség. A felső várat észak és kelet felől a sziklába vágott kb. 4—5, egyes helyeken 6—8 m széles és 4 m mély árok, s azonkívül pedig a sziklából kifaragott sánc övezi. A védőárok sánca egy helyen megszakad, s ott fut a hegyre felvezető út az alsó vár kapubástyájához, a vár egyik bejáratához. Innen a kapubástyából eredetileg fából összeácsolt lépcsőzeten át lehetett a felső várba, illetve az oda vezető mintegy 10 m hosszú és 2 m széles, kifaragott lépcsőkkel is ellátott meredeken emelkedő folyosó szájához jutni. Ebből a feljáró folyosóból jobbra és balra a kemény sziklába vájt, s végül is összetalálkozó s hosszan elnyúló teremmé táguló folyosórendszer nyílik. A teremszerű sziklaüregből lépcsőn át juthatunk ma is a felső vár felszínén álló dongaboltozatos terembe, melyet a nép - ki tudja, miért? — „mulató”-nak nevezett el. A felső vár déli oldalának a közepe táján kör alaprajzú kisebb védőtorony emelkedett a magasba. A felső vár délkeleti oldalán egy, a falakon belül kialakított lakótorony állott, melynek kb. 8 m magas két fala ma is megvan. A felső vár északkeleti 19* 291
