Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
mellett 245 darab tüzesdárdát, 244 lőporos tüzeskoszorút a 46 lőporos gyújtókoszorút is felleltározták a császáriak. Egy hordónyi ún. kispuskát is, valamint a tüzesszerszámok kellékeiként 34 mázsa szurkot, 35,5 mázsa gyantát és fél hordónyi terpentint is raktáron tartottak.2 8 7 Az egri török vár lövegparkját 1687-ben ugyan részben elavultnak találjuk, de egyébként igen jól fel voltak készülve a tartós védelemre, amit bizonyít, hogy csak hosszú kiéheztető blokád hatására voltak kénytelenek feladni 91 esztendős uralmukat az ország legnagyobb pasalikja székhelyén.2 8 8 Szarvaskő Eger északi elővára kb. 10 km-nyire észak félé emelkedik. A XIII. században már állott püspöki sziklavár, Szarvaskő. A kicsiny falu s az Eger patak völgye fölé 93- 95 m-nyire meredeken magasba szökkenő szikla gerincén állt a vár, illetve találhatók ma is gyér romjai. A megközelítően téglalap alakú kopár tetőn, egy sziklaárkon túl, a hajdani vár bejáratának ma már csupán gyér maradványa látható, az egykori vár északkeleti szögletében. Ez a részlet 26. kép. Szarvaskő vára rommaradványainak távlati képe (Pásztor József rajza) 19 Magyar és török végvárak 289
