Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

possessioból, ahol a Szent Mártonnak szentelt templom is állt — mely birtok az Aba nemzetségbéli Visontaiaké volt —, s mellette kissé délnyugatra H(eves) civitas feküdt.199 A „civitas” helyes értelmezését a szabolcsi ispáni vár feltáró kiváló régésze, Németh Péter adja meg. Eszerint a favázas szerkezetű ispánsági földvárakban épületek nem voltak, a lakosság csakis veszély esetében kapott menedéket a vár falai között. Valamennyi ispánsági épület, a királyi ispán lakóházával, a börtönnel, a főesperesi templommal és az ezeket kiszolgáló „castrensis réteg?’ kunyhóival a váron kívül épültek meg, s a királyi földvárral együttesen alkották a „civitas”-t.2 00 Ezek alapján tehát a Heves possessióval szomszédos Heves civitas területén tételezzük fel a hevesi ispánsági várat, a közvetlenül hozzátársult településsel együtt.201

18. kép. A hevesi királyi ispánsági vár valószínű helye Major Jenő szerint az 1358. évi oklevél nyomán. A telkek az 1550. évi török adóösszeírás figyelembevételével vannak feltüntetve.

I. János része, II. István része, III. Imre része.

1. Tamás fia Péter telke, 2. Myhalch fia István kúriája,

3. Szent Márton plébániatemplom, 4. ispáni vár

271