Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

Major Heves településtörténeti vizsgálatai során kimutatta, hogy a vár, azaz a „civitas” és a helység, a „possessio” az 1550-es török defterben is határozottan elkülönül.202 A délnyugati fekvésű egykori „civitas”-t, azaz a hajdani királyi ispánsági várat és közvetlen mellékét mint „Iváni utcá”-t vették számba, a hajdani possessió pedig „Heves varas”-ként szerepel.203

Major Jenő azt vallja, hogy a hevesi ispáni vár a mai város belterületén, a katolikus plébániatemplomtól kissé délnyugatra, a Hősök, a Fő, a Sallai Imre, valamint a Csokonai Vitéz Mihály utcák által határolt közel négyzetes területen állott,204 Ez a térség egyébként még a II. József-kori, az 1780-as években végzett I. katonai felmérés idejében is beépítetlen volt,205 akárcsak az 1856-os helyzetet híven tükröző úrbéri térkép szerint is, amikor csupán egykét gazdasági épület állott rajta.206 A területet csak 1920-ban parcellázták fel, melyet tulajdonosáról Pajzs kertnek nevezték,207 Úgy vélem, hogy nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Major Jenő kutatásain nyugvó, logikusnak tetsző feltételezésen valamelyest igen csekély módosítást végezzünk, és a

ISPANI VAR TOROK VAR

19. kép. Heves mezőváros belterületének I. katonai felmérésére vetítve a királyi ispánsági vár és a török palánkvár valószínű helye C: civitas, O: oppidum

272