Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
A szolnoki várról készült 1706—1707. évi hadmérnöki felmérés, Mo- rando Visconti alaprajza a Tiszára nyíló vízikapuja mellett egy kis előugró bástyát is feltüntet.141 Nem tartható azonban kizártnak, hogy ezt a tipikus török kapuvédő bástyát talán még a hódítók emelték. A háromágú Zagyva-torkolat azonban 1819-re már csak kettőssé vált; — ui. a vár keleti oldala mentén 1550-ben ásott meder tiszai torkolata részben feltöltődött. Az 1819-es mérnöki felmérés a várnak ezen a keleti oldalán, kivált a délkeleti leomlott sarokbástyánál mutat az eredeti helyzethez képest nagy eltérést.142 Ezt a folyamatot az vezette be, hogy a Zagyva eredeti medre és a vár keleti oldala melletti mesterséges ága közötti hosszan elnyúló keskeny szigetet a víz eróziója már a XVIII. század első éveiben (1706—1707., 1712.) felvett térképek tanúbizonysága szerint erősen kikezdte, darabokra szabdalta,143 s nyilván a hordáék tekintélyes részét a torkolatban lerakta. Erre a folyamatra utal az is, hogy a vár keleti falát a Zagyva áradásai alá- mosták; amint erre már 1735-ből maradt fenn levéltári adat, amikor is annyira megcsúszott e szakaszon a vár palánkfala, hogy a part biztosítására volt szükség.144 Itt és ekkor is tekintélyes mennyiségű hordalék keletkezett, mely az áradásokkor tapasztaltakhoz hasonlóan a széles sodrással sebesen folyó Tiszába való beömlés előtt kissé megtorpant, feltorlódott és lerakodott. 1845-ben a vár keleti oldala melletti Zagyva-ág már annyira elhalt, hogy a térkép itt már csak a folyó eredeti medrét ábrázolja.14 5 A Zagyva szabályozása során nyerte mai képét, azaz egy hosszú gáttal a hajdani vár északkeleti bástyája térségéből kiindulóan lezárták a folyó eredeti, ősi, valamint az erődítmény keleti oldala mentén ásott, s torkolati szakaszában már részben feltöltődött ágát, s a folyó vizét a vár 1550-ben való kiépítése során nyugati oldalán húzott mesterséges mederbe terelték. Ezt a helyzetet regisztrálja az 1883. évi katonai felvétel is.146 A lezárt két folyómeder teljesen elhalt, s fel töltése után beépült.14 7 A szabad királyi városban feladatát vesztett, sőt terjeszkedését, fejlődését akadályozó palánképítésű, gondozatlan falait nemcsak a Zagyva és a Tisza áradásai, hanem a tervszerű rombolás is oly mértékben megsemmisítette, hogy 1819-re már romhalmazzá vált,148 s bár.egy 1845-ös térképszerint teljességben szét is terült a palánkfal földtöltése,149 de még az 1880-as években is durva körvonalaiban felismerhető és feltérképezhető volt a hajdani vár területe.150 A szolnoki török palánkvár sorsának és pusztulásának kutatása, feltárása azért is szükségesnek látszott számomra, mivel visszamenőlegesen értékes 260
