Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

adatokkal szolgált az erődítmény helyének és környezetének teljesebb meg­ismeréséhez. Az egykori vár helyére települt városrész mind a mai napig megőrizte a „ Vár” nevet. Balaszentmiklós ( Törökszentmiklós ) A balaszentmiklósi török palánkvárra az első levéltári adatot fegyveres őrsége 1556. november 6-i zsoldkimutatásában találtam.151 A Balaszentmiklóson állott török palánkvárról, a „Castellum Sancti Nicolai”-ról a kortárs, Istvánffy Miklós az 1572. esztendő eseményei során emlékezik meg, amikor Karácsony György nagybányai oláh, a „fekete ember” által vallásilag fanatizált, anabaptista szokásoknak hódoló tömeg apokalip­tikus várakozással falai alá vonult, hogy harsonáinak szavára leomoljanak falai, akárcsak Jerikóé, vagy tűz martalékává váljanak.152 (Meg kell emlí­tenem, hogy Istvánffy súlyosan tévedett, amikor az 1570. esztendő esemé­nyeit 1572-ben írta meg.) Vidovich György Istvánffy-fordításában 1867-ben régies szóhasználattal „szent-miklósi várkastély”-nak említi.153 Tudnunk kell, hogy a középkori Balaszentmiklós mai neve Törökszentmiklós. Az 1831. évi egri érseki canonica visitatio hozza kapcsolatba először Balaszentmiklóst az 1552-es nagy török hadjárat szolnoki ostromával, azt írván, hogy Heréit Ali budai pasa Szolnok alá érkezvén seregével, Balaszent­miklós igen tágas mezején telepedett le, s földsáncból, árokkal magának „praesidium” -ot készíttetett. A sánc és az árok nyomai az egyházlátogatás során a templom és a plébánia telkén még felismerhetők voltak.15 4 A canonica visitatio leírása nyilván Istvánffy Miklós történeti munkáján alapszik, de ott a kortárs szerző nem említi Balaszentmiklóst. Csak arról ad számot, hogy Ali budai pasa Ahmed pasa és nagyvezír megérkezéséig „meg­szállta”, azaz körülzárolta Szolnokot, s „a megszállottakat rémíteni akarta, s tőlük az élésé get és a közlekedést elzárni.”15 5 Ennek nyomán terjedt el azután az a nézet, hogy a balaszentmiklósi palánkvárat az 1552. évi szolnoki ostromműveletek kapcsán építették a törö­kök. Tóth Sándor véleménye szerint 1553—1554-ben épült meg az erődít­mény.156 Orteliusra is hivatkozik, akinél az olvasható az 1595-ös események kapcsán, hogy a törökök itt 42 esztendővel annak előtte - tehát 1553-ban — építették a palánkvárat.15 7 261

Next

/
Thumbnails
Contents