Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

mint Fodor Ferenc 1942-ben készített vázlatának8 9 a város 1983-ban készült 1:1000 léptékű térképén való feltüntetésével oldottam meg.

Első lépésként a palánkvár és a kolostorerőd térségének történeti vízrajza várt tisztázásra. A Zagyva folyónak az erődítménnyel határos mellékágát ma Városi Zagyvának nevezik, és szabályozása után is alapjában tükrözi ősi medrének nyomvonalát. A Csincsa vize azonban a folyószabályozási munkálatok eredményeként teljességgel eltűnt. Már 1798-ban egy gáttal zárták el az élő Zagyva vizétől;91 de hajdani medrének vonala meglehetősen hűen követhető nyomon a mai Alsócsincsa-part utca hosszában, majd pedig a továbbiakban a mai Toborzó utca déli oldala telkeinek a végén. Térségünkből a Felső- csincsa-part és Herkules utcák vonalában szakadt ki a Zagyva anyamedréből.9 2

A topografizálást jelentékeny mértékben megkönnyítette, hogy a ferences templom és kolostor — ha természetszerűen átépített formában is, de — ma is ott állnak, ahol a XVI-XVII. században. Az egykori temető és kolostorkert ma is egy egységet alkot, és a szociális otthonnak ad helyet. A templom és a kolostor előtt, egészen pontosan a mai Marx térnek megfelelően állott a kolostorerőd előtt kiépített három szögletbástyás palánkfal. Az északkeleti bástya a Marx térnek a Pethes Imre utcai szöglete előtt emelkedett. Az északi bástya a Ságvári Endre és a Palánka utcák, valamint a Hatvani út összeszöge- lése előtt állt. S az északnyugati bástya a Marx tér nyugati végében, a Szúnyo- gos utca felé emelkedett. A palánkfal előtti sánc észak felé a Marx tér Hatvani úti oldalán, a nyugati pedig a mai Szociális Otthon telkének a Szúnyogos utca felé eső oldalán húzódott a Hatvani út felé.

Az egykori török „Jedám” a mai Hatvani út és a Nádor utca északi házsora, a Toborzó, valamint az Alsócsincsa-part utcák déü házsora telkei között elnyúlt területnek megfelelően feküdt. Jelenleg e térségben találhatók a Palánka, Hentes, Költő, Tejút és a Pipa utcák, továbbá a Ságvári Endre utca déli vége.93

A jászberényi török erődítmény őrsége 1568—69-ben 392 katonából állt,94 tehát nem volt lényegtelen. 1594-ben viszonylag erős tüzérséggel is rendelkeztek. Ágyúparkjuk 15 lövegből, közte 1—1 Singerinből, Cammer Stuck-ból és tarackból, 5 sugárágyúból s 3 falkonétából állt, melyet 10 szakállas ágyú és 2 seregbontó egészített ki. Bőségesen el volt látva a helyőrség lőszerrel is. A muníció sorában szerepel 49 darab ún. „kígyósának nevezett ágyúgolyó, mely talán láncos lövedéket jelent.95 A XVI. század végén tehát a jászberényi kolostorerődöt és palánkvárat viszonylag jól megerősítettnek mondhatjuk.

251