Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek
Hogy milyen méretű volt a fent említett szökés a bekerített egri török őrség közül, arra a következő török okirat megállapításai is utalnak. Rusztem egri pasa és Musztafa egri kádi keltezés nélküli okirata (suret-i tezkere) arról szól, hogy a Kuvina szandzsákban Adakale náhijében lévő Zsitna nevű falu és környéke 13 ezer akcse jövedelmű timárjavadalmát Musztafátói elkobozták, mivel megszökött és már egy fél éve az egri vár védelmében nem vesz részt. Ugyanakkor a fenti timáijavadalmat saját szolgái közül egy másik Muszta- fának adományozta.3 5 A szpáhik timáijavadalom birtoklásainak átruházásairól csupán hét irat maradt fent, amelyből egy-egy a hatvani szandzsák jászberényi náhijéjában vagy a szegedi szandzsák szegedi náhijéjában lévő falvak adójövedelmének más-más haszonélvezőjét nevezi meg. Azonban fent maradt 5 okirat a kuvina (kévéi) szandzsák adakelai és szekirácsi náhijéinek különböző falvait nevezi meg az Al-Duna vidékén. Ezek a temesvári vilajethez tartoztak. Azonban feltehető, hogy a szpáhik szökése következtében, eredetileg jóval több ilyen tartalmi török okirat készült.3 6 Az ostromzáron átjuttatott török levelek bizonyították az ostromlott várból történt szökések jelentős számát, valamint azt a tényt, hogy elsősorban a nem Egerben birtokló török szpáhik inogtak meg és szökésükkel vagyonuk helységébe távozhattak el. Kérdés, hogy Rusztem egri pasa timárbirtok-átru- házásait mennyiben vették komolyan és végrehajtották-e egyáltalában, ahol a török uralom még egyáltalában fennmaradt. JEGYZETEK 1. Hadjárat idején ha a központi hadsereget (kapu halki) nem a szultán vezette, maga helyébe fővezért állított. Ilyenkor a hadjárat helyén annak befejeztéig a fővezér rendelkezett a helyi hatáskörű elöljárók felett is. 2. Fekete Lajos: A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga. Levéltári Közlemények 1929. VII. évf., 1-2. sz. 76. említi, hogy az 1664. április 17—26. között kelt szultáni parancs a borosjenői, egri és váradi pasákat az újvári vár védőjének Hüszein vezír pasának rendelkezése alá rendelték. 3. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1664-1666. Török-Magyarkori Történelmi Emlékek. Második Osztály. írók, IV. köt., Bp. 1908. 116-118., valamint Balássy Ferenc: Az egri vár 1687-iki feladásának alkupontjai és a török maradékai Egerben. In.: Bp. 1875. VI. köt., 6—7. oldalon említi, hogy 1686-87. év telén az éhség következtében a törökök nagy része Egerből megszökött otthagyván nejeiket és gyermekeiket. Ezután a 13. oldalon állítja, hogy az 1685 utáni blokád idején nyolcezer török volt Egerben, de ugyanakkor a 39. oldalon azt említi, hogy 1687. december 17-én a feladás után Rusztem pasa vezetésével négyezer török 15 Magyar és török végvárak 225
