Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek
török uralom alól, s az egri csapatok visszavonultak. Ezt követőleg az egri vilajet területén is állandósultak a hadműveletek. 1685. október 12-én Mercy és Heister császári tábornokok, valamint a Thököly Imre fejedelemségétől elszakadt seregrészek Petneházy Dávid vezetésével az üresen hagyott Szolnokot meglepetésszerűen beveszik. Ezzel az egri vilajet területét kettévágták. Szolnok alól kiindulva a fenti csapatok október 19-én Heves palánkját foglalták el, majd innen Eger alá vonultak és azt nyolc napig ostromolták.2 5 Eger alól Szentmiklósra és Szarvasra vonultak, a két kis palánkot elfoglalták. Gyula alatt a felszabadító sereg megfordult, Csongrádon át Szolnok és Kecskemét között táborba szállt. Innen váratlanul, 1685. december 6-án Petneházy Dávid huszáraival az aradi várat rohanta le.26 Közben a törökök átszervezték hadrendjeiket és 1685—86 telén Szeged mellett is állandó tábort alakítottak ki, ahonnét a közvetlen harcban álló seregeikhez élelmet és lőszert szállítottak. A Kecskemét melletti császári tábor őrsége 1686. január 20-án egy ilyen török szállítókonvojt Halas mellett szétvert, majd Szeged palánki városrészét feldúlta és felgyújtotta. Ez a császári őrsereg 1686. április 24-én ismét megtámadta a szegedi táborban erőt gyűjtő és csoportosuló török csapatokat, s a velük táborozó Thököly Imre és Pet- rőczi István kuruc csapatait.2 7 A vereséget szenvedő török csapatok a császári támadás nyomában ismét újjászervezték táborhelyüket. Az Alföld közepén magukat befészkelő császári csapatok az egri várat a harcokból teljesen kikapcsolni törekedtek. Ezt Eger katonai körülzárásával kívánták elérni. Erről Caprara tábornok Kassán 1686. január 24-én kiadott rendelete szólt.2 8 Az egri várat bizonyos távolságban körülvevő falvak lakóinak élelmiszer-szolgáltatását a törökök számára megtiltották. A közvetlen közelben fekvő falvakat kiürítették, s ezzel Eger körülzárását megkezdték. Közben megkezdődött Buda ostroma is, a török védők Oszmán egri pasa segítségét is várták. 1686 júliusában a Budát ostromló felszabadító seregeknél is híre terjedt, hogy Oszmán egri pasa a budai törökökhöz segítséggel közeledik. Ezért Petneházy Dávid huszárait és más lovasalakulatokat az egri blokád megerősítésére rendelték ki. Ezeknek 1686 júliusában sikerült is Oszmán egri pasát, mintegy 600 lovasával, az egerszóláti völgybe kicsalogatni és ott felkoncolni.29 Comaro Frigyes velencei követ jelentése szerint 1686. július 21-én, a „szegedi basa” vezetése alatt egy 6—7000 törökből álló hadtest egy 400 szekérből álló élelmiszer- és lőszerszállítmányt hozott Egerbe.30 Ez volt az egri török őrség utolsó utánpótlása. Kilátástalan helyzetében Hatvan török őrsége 1686. augusztus 18-án Egerbe vonult vissza. Ugyancsak az Eger körüli 223
