Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek
csapásmérő eszköze a lovasság volt, s a gyalogság és tüzérség csupán védő szerepet látott el. Az egri vár török védelmi rendszere, az egri várban és a még hozzá tartozó 24 várban (palánkban) tartózkodó török helyőrségek a Tisza folyó vonalának ellenőrzésével és a Szécsény—Ónod közötti területek állandó nyugtalanításával a magyarországi török hódoltság katonai rendszerében kiemelkedő helyet foglalt el. A felsorolt két katonai rendszer feladatának ellátása Budát védte északkelet felől, de ugyanakkor a királyi Magyarország és Erdély közlekedését is ellenőrizni tudta. 1681 után az egri pasák külön feladata Thököly Imre fejedelemségének katonai támogatása és ellenőrzése is volt.20 A törökök 1683. évi Bécs alatt elszenvedett veresége következtében a visszavonuló, minden fegyelmet elvető török katonai alakulatok a szolnoki és a szegedi szandzsák magyar és délszláv falvait lerohanták. A menekülők a szegedi és más várakba is beszállásolták magukat, és onnan minden hivatalos adóztatástól eltérő módon a környéken fosztogatni kezdtek.21 A falusi lakosság tömeges menekülésbe kezdett. Az említett területek települései csak 1687 után kezdték visszanyerni egykori lakosaikat, addig üresen álltak. A török sereg visszavonuló alakulatai, főleg az ún. ázsiai csapatok, az egyes helyőrségek létszámait módosították. A fent említett török helyőrségek 1683 őszétől jelentős változásokon estek át. A kisebb őrhelyeket a törökök megszüntették, a nagyobbakat pedig ázsiai és ruméliai csapatrészekkel rakták meg. A visszavonuló török csapatok dúlásai a török hadiellátást még nehezebbé tették, s a meginduló hadjáratokban a török esély csökkent. A Bécs alól menekülő török csapatok nyomába járó üldöző szövetséges hadseregek 1683. október 27-én Esztergom török védőit feladásra kényszerítik.2 2 Ezután, 1683 novemberében a harcok átterjedtek az egri vilajet területére is. Sobieski János lengyel király csapatai az Ipoly folyó völgyében nyomultak keletre, s itt visszafoglaltak több útjukba eső török várat: Szécsényt, Bujákot és Hollókőt. Ezzel tulajdonképpen a szécsényi szandzsák meg is szűnik.23 A törökök elleni új hadjárat 1684 tavaszán indult meg. A támadás kivédésében, Buda 1684. évi sikertelen ostrománál harcoló Musztafa aleppóipasa felmentő seregében az egri vilajet katonái is részt vettek. A következő év újabb hadjáratot jelentett. A felkészülés során a törökök 1685 tavaszán a hadiellátás biztosítására Belgrád mellett nagy katonai tábort hoztak létre. A török hadvezetés megkísérelte Esztergom elfoglalását, hogy az Érsekújvárt ostromló szövetséges csapatokat onnan elvonja. A török hadműveletekhez 1685. júliusában az egri pasa szpáhi lovassága az Ipoly völgyében sikertelenül nyomult előre.24 Közben, 1685. augusztus 19-én Érsekújvár felszabadult a 222
