Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek
években sem, sőt a kisebb őrhelyek, mint pl. Zenta vagy Kobila 1683 ősze utáni megszűnésével számolhatunk.6 Az 1663-ban újjászervezett szécsényi szandzsákot a szultán rögtön az elfoglalása után az egri őrség gondjára bízta. Feltehetőleg 1664-ben a hatvani kazát, amely a hatvani, jászberényi és a salgói náhijéket tartalmazta, katonailag Szécsényhez csatolták. A szécsényi szandzsákbég alá olyan szécsényi — hatvani ikerszandzsák tartozott, amelynek közös szandzsákbégje volt. Evlia Cselebi csak kritikával kezelhető beszámolója szerint Szécsényben 1664-ben cca. 1000 fő, Bujákon 300 fő és Hollókőn pedig 110 fő szolgált.7 Hatvanban 1563-ban 547 fő, 1664-ben 300 fő török zsoldos katona volt.8 Az itt összesen említett török zsoldos haderő cca. 1410 főt tesz ki, de ezek számába valószínűleg már a hozzá tartozó családtagokat is beleérthetjük, ami a tényleges katonák számát mintegy 30%-kal csökkenti.9 Az egri őrség 1687. évi decemberi kivonulásakor az őrség mintegy egyharmada volt családos, a többi nőtlen volt.10 Az egri beglerbég pasák az egész tartomány (vilajet) mind a négy létező és az egy nem létező, de számon tartott füleki szandzsákja összes katonai alakulatának parancsnokai voltak. A zsoldos katonai alakulatokon kívül a török hadszervezet másik fontos, sok szempontból talán lényegesebb szpáhi alakulataival szintén a beglerbég pasák rendelkeztek. Összefoglaló nevükön egy-egy vilajet szpáhi lovasságát „basaalja” névvel is nevezték a kortársi írók.11 Hatvanban — Evlia Cselebi leírása szerint — mintegy 9 zeamet-bir- tokos és 257 tímár-birtokos által kiállított dzsebedzsik (lovas katonák) szolgáltak. Ezek számát átlagosan mintegy 604 főben számíthatjuk ki, s feltehetőleg a szécsényi szandzsákbég vezetése alatt állhatták.12 Egerben, a beglerbég pasa saját hász-birtokának jövedelméből kiállított „udvara népe” cca. 100—150 főre tehető, de nem minden emberét ültette lóra, tehát átlagosan mintegy 100 fővel lovagolt ki. A nem létező, de számon tartott füleki szandzsákbég „saját udvara” is Egerben élt, feltehetőleg egy nagyobb zeamet-bir- tokot élvezett.13 Egerben, a pasa népén kívül és a szandzsákbégek lovasain kívül még 16 zeamet-birtokos és 252 tímár-birtokos s ezek dzsebedzsijei élhettek. Ezek átlagos számát mintegy 664 főre tehetjük.14 Az egri kaza területén a zsoldos katonasággal együtt mintegy 4064 török katona tartózkodhatott. Ezek száma hadjáratok idején változott. A szolnoki szandzsák területén mozgósítható török szpáhi lovasság száma a következőképpen alakulhatott. A szandzsákbég „udvara népe” átlagosan mintegy 50 fő, a zeamet-birtokosok és a szpáhi-birtokosok lovasaikkal együtt mintegy 250 főt tehettek ki.15 A szegedi szandzsákból a bég „udvara népe”, 220
