Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Ágoston Gábor: Az oszmán tüzérség és a magyarországi várharcok egy kiadatlan 17. századi török krónika alapján
jelenség. Korábban, 1536/38-as adatok szerint, Szendrőn 200, Zvornikban pedig 100 hajót építettek.38 A Száva és Dráva mentét korszakunkban gazdag tölgyerdők borították, lehetővé téve, hogy itt már jóval a hódoltság előtt jelentékeny naszádépítő telepek alakulhassanak a magyar király szolgálatában. Bakics Pál és Dessewfy János pozsegai főispán 1526 után több alkalommal is figyelmeztette Ferdinándot, hogy az itt élő mesterembereket telepítse északabbra, nehogy a török munkára fogja őket. Mivel figyelmeztetésük az udvarban süket fülekre talált, Bakicsnak már 1531-ben arról kellett jelentést tennie urának, hogy a törökök roppant faanyagot halmoztak fel a Száva partján, s hogy a naszádok készítésében a király hajdanvolt mesterei is részt vettek.39 Egy 1674-es iratból tudjuk, hogy a magyarok nemcsak a hajóépítésből, de a fuvarozásból is ki vették részüket, mint a dunai sajkák kormányosai.40 A törökök az ágyúk és a muníció szárazföldön történő szállítására bivalyokat, lovakat és ökröket használtak, a lőport pedig jobbára tevéken vitték.41 Bivalyokat a szaloniki, vidini, szilisztrai és nikápolyi kazákból vásároltak nagyobb számban. 1593-ban Szalonikiből s más kazákból 500 párat, 1596-ban Szilisztrából, Nikápolyból és Vidinből ismét 500 párat, 1604-ben pedig kimondottan az ágyúk számára Szalonikiből 500 bivalyt vettek.42 A bivalyokat általában a nagyobb ostromágyúk vontatására használták. 1600-ban a siklósi várból a Kanizsa ostromához elhozott 18 okkás nagy csul- tutmaz elé 20 pár bivalyt fogtak.43 Kisebb, 11 és 14 okkás lövegeket is vontattak bivalyokkal, sőt az 1599-ben öntött 10 db hét okkás kolunburina elé is bivalyokat fogtak, mindegyik elé 8 párat.44 Lovakat Szilisztrából, Nikápolyból, Sumenből, Hezárgrádból, Pazardzsikból, Ruszcsukból és Pra- vadiból vásároltak. Az 1593-as hadjáratra 2 ezer igásló összegyűjtéséről intézkedtek, 1605-ben pedig 500 lovat vettek a felsorolt helyekről.45 Az igás- állatok begyűjtése, felügyelete és gondozása a hadjárat során az oszmán hadsereg igen fejlett kisegítő alakulatai közül Ruméliában a jürükök, Anatóliában pedig a lovas müszellemek és a gyalogos jaják feladata volt.4 6 A ruméliai jürük egységek(odzsak) száma 1552-ben 1377 volt. Mivel a kisegítő alakulatok általában 30 fős egységeiből csak öt fő volt eskindzsi, azaz hadba vonulásra kötelezhető, s mivel az öt eskindzsi közül egy-egy esztendőben csupán egy fő volt szolgálatot teljesítő, azaz ún. nöbetli, ezért a fenti szám a valóban mozgósítható jürükök számát jelenti.4 7 Bármennyire is ügyeltek a jürükök az állatokra a hadvonulás a legnagyobb körültekintés ellenére is számos problémával járt. 1596-ban például az ágyúk elé fogott lovak a dobok, üstdobok és harci kürtök zajától megbokrosodtak, s az igából kitört megvadult lovak több gyalogos katonát is megsebesítettek.4 8 A lőpor szállítása különös figyelmet 178
