Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Ágoston Gábor: Az oszmán tüzérség és a magyarországi várharcok egy kiadatlan 17. századi török krónika alapján
szükségleteire innét igen nagy mennyiségben érkeztek szállítmányok. 1593-ban 7 ezer kantár (395 tonna), 1599-ben 4 ezer kantár (225,8 tonna), 1604-ben pedig 5 ezer kantár (282,3 tonna) lőpor szállítását rendelték el krónikásunk szerint.2 4 Az Egyiptomból rendelt lőpormennyiség feltehetően számos lőpormalom huzamosabb idő alatt előállított és felhalmozott termelése volt, hiszen tudjuk, hogy Egyiptomban évente megközelítőleg 4 ezer kantár lőport készítettek.2 5 De erre következtethetünk azokból az adatokból is, amelyek szerint a Bagdadban működő 16 lőporkészítő műhelyben az 1575—76-os időszakban előállított lőpor mennyisége elérte az 5 ezer kantárt.26 Amennyiben hihetünk egy 17. század végi iratnak, úgy a fenti lőpormennyiség a 17. században már aligha fedezhette egy hadjárat teljes lőporszükségletét. Az irat szerzője úgy vélte, hogy a hadjáratok előkészületei során 10 ezer kantár (564,5 tonna) lőporról kell gondoskodni.2 7 A magyarországi várhareok szempontjából kiváló jelentőséggel bírt a budai lőporkészítő műhely, amely már aló. század közepén üzemelt. 1567- ben Budán tíz lőpormalom működött és mindegyikben 20 lőportörő mozsár volt, amelyek 50—55 okka (64—71 kg) lőport fogadtak be. A budai lőportermelés jelentékeny lehetett. 1568 vége felé a budai beglerbég parancsot kapott a raktárakban felhalmozódott lőpor tárolásához szükséges új lőporraktárak építésére. Utasíttatott továbbá, hogy a környező várakba, mint Pest, Esztergom, Szolnok, 200—300 kantár, Belgrádba pedig 500 kantár lőport szállíttasson. 1569-ben a birodalom központjából érkező parancs értelmében először 1000, majd 2000 kantár lőport kellett volna Budáról Szendrőbe küldeni, amit azonban a budaiak az esős időjárás okozta csökkent termelés miatt nem tudtak teljesíteni. 1573-ban pedig a magas kapu egyik megbízottját oly utasítással menesztették Budára, hogy onnét 3000 kantár lőport hozzon Isztambulba. A központi kormányzat elvárásai, a lőportermelés állandó növelésére irányuló követelései időnként tragédiák forrásává is válhattak. Az 1567-es budai robbanás okát, a vizsgálattal megbízott és a központi kormánytól kiküldött Barutcu Hamza (vagy másként Hamza Kádi) épp a lőportörő mozsarak túlzott méretében látta, amelyek nem tudván ellenállni a nagy nyomásnak felrobbantak.28 A budai lőporgyártásra vonatkozóan értékes adatokra lelhetünk a budai pénztári naplókban. Itt több olyan bejegyzés szerepel, amely a lőporgyártáshoz szükséges salétrom vásárlásáról szól. 1558. november 13. és 1559. november 1. között a budai kincstár öt alkalommal vásárolt salétromot, általában 7—8 kantárt, egy kivételtől eltekintve kantárját 200 akcséért.2 9 A lőpor előállításánál nélkülözhetetlen salétrom termeléséről a hódoltságban egy sor sa176
