Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Ágoston Gábor: Az oszmán tüzérség és a magyarországi várharcok egy kiadatlan 17. századi török krónika alapján
lyek voltak Isztambulban, Belgrádban, Budán, a boszniai ejáletben lévő Bács bányája mellett, Iskodrában, Pravistében és egy adat szerint Temesvárott is. Keleten a legjelentősebb műhely Gülanberben működött.14 Az 1596-os magyarországi hadjárat előkészületei során az isztambuli ágyúöntő műhelyekben már 1595 decemberében hozzáláttak 300 db sáhi zarbuzán, tehát ostromra is használt fertályágyú öntéséhez. 1596 márciusában a nagyvezír is megtekintette a munkákat, s a kész 300 zarbuzánt 1596 áprilisában rakodták hajóra, és küldték Várnába.15 A magyarországi hadjáratok és várharcok szempontjából igen jelentős volt a budai ágyúöntő műhely, amely már a 16. század derekán üzemelt. A budai pénztári naplóból tudjuk, hogy 1558 szeptember végétől 14 „magas székvárosi tüzér” (szertüzér) dolgozott itt.16 Az 1593-as hadjáratot megelőzően, 1592-ben az isztambuli ágyúöntők közül Kara Nahud-záde és az ágyúöntők kethüdája Musztafa aga Budára küldetett, ahol vezetésükkel 15 bedo- luskát öntöttek. Az ekkor készített lövegek még 1596-ban is megvoltak Budán.17 Az ágyúkhoz megfelelő számú lövedékre volt szükség. Ágyúgolyót a Balkán több városában is öntöttek. „Boszna ejáletében, Bács bányájában minden esztendőben ágyúgolyó öntetett” — olvashatjuk Abdülkadir efendinél. 1593-ban itt 40 ezer darab öntését rendelték el.18 Ugyanitt 1596-ban 30 ezret, 1604-ben pedig csak bedoluskához való ágyúgolyóból 20 ezer darabot öntöttek.19 Banalukában 1593-ban 30 ezer darab lövedéket készítettek nagy és közepes zarbuzánok, valamint ostromra csak ritkán használt kolunburinák számára. 1596-ban szintén e három ágyúfajtához öntöttek itt golyókat.20 A krónika első látásra talán túlzónak tűnő adatait az okleveles kútfők is megerősítik. I. Szülejmán szultán utolsó magyarországi hadjáratát megelőzően is több tízezer ágyúgolyót öntöttek. Egy az anatóliai Biledzsik kádijának 1565 szeptemberében írott parancsban olvashatunk arról, hogy a helyi bányában öntött, várostromhoz alkalmas, jobbára 11, 16, 20 és 22 okkás, tehát 25, 37, 46 és 51 fontos ágyúgolyók közül 30 ezer darab előkészítését rendelték el.21 Egy 1565-ben a szendrői szandzsákbégnek írott rendelet Bács bányájában 15 ezer ágyúgolyó öntéséről intézkedett.22 A szendrői bégnek 1575-ben küldött parancsban arról olvashatunk, hogy a különböző kaliberű, várvívásra alkalmas lövegek mindegyikéhez 2—2000 ágyúgolyó volt szükséges.2 3 Az ágyúkhoz, bombákhoz és aknákhoz használandó lőpor termelésére a törökök szinte minden jelentősebb városukban üzemeltettek lőporgyártó műhelyeket, lőpormalmokat. A birodalom lőportermelésének jelentékeny hányada kerülhetett ki az egyiptomi műhelyekből. A magyarországi hadjáratok 175
