Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Pálmány Béla: Magyar és török végvárak Nógrád vármegyében (1663-1685)
jelképes, néhány poltúrányi, vagy egy dámvad ajándékképpen való szolgáltatását jelentő cenzust adtak, semmit sem robotoltak, csupán a kiosztott földek terményei után adtak hetedet. Ez a félkatonai rendszer 1703-ban, az előrenyomuló kurucokkal szemben rövid időre még akcióba is lépett Gács, Kékkő és Szécsény esetében.14 A vármegye 4 török végvárának rendszerét, belső szervezetét illetően mindmáig Evlia Cselebi 1664—1666 között készült leírásai szolgáltak egyedüli forrásként.15 Róla viszont közismert, hogy jólértesültsége ellenére sok, a valóságot szépítő, túlzó adatot közöl. Néha félreértett, összekevert bizonyos dolgokat és talán a magyar fordítás sem mindig a legpontosabb. Miként értelmezzük a Nógrád megyei török végvárakról írt beszámolóját? Elsősorban is kihámozható, hogy Nógrád és Szécsény visszanyerték 1593 előtt már élvezett szandzsákszékhely rangjukat, de amíg korábban mindkét szandzsák a budai vilajethez tartozott, 1663 tói Nógrádot az érsekújvári, Szécsényt pedig az egri vilajethez csatolták. Az első nógrádi szandzsákbég 1663 után Hamza volt. Cselebi — némi magyarázatot igénylő módon - megadja a szandzsák alá vetett falvakban élő ráják számát igy: „A vár alatti tágas síkságon egész az Ipoly fo- lyóig terjedőleg egy nagy külváros volt, melyet Káplán pasa (ti. az 1663-as ostrom során) itt-ott megrongált. E külvárosnak ötezer rájája eljővén meghódolt . ..”. Itt azonban nem Nógrád városáról van szó, hanem az Ipolyig terjedő szandzsákról. Hamza pasa jövedelmét Evlija Cselebi szerint 330 ezer akcsé- ben állapították meg, ezenkívül 46 ziamet (tehát 20 és 100 ezer akcse között jövedelmező) és 655 tímárbirtokot osztottak ki a szandzsák török katonáinak. A nógrádi várvédő katonák számát 2 ezerben jelöli, rajtuk kívül 6 oda (szakasz) kapu kuli janicsár, 2 oda dzsebedzsi (fegyverkészítő, vértes) és 2 oda tüzér volt a várban. Nincs más forrás, amelyből ezeket az adatokat ellenőrizhetnénk és az sem deríthető ki, hány nahijéből állt a nógrádi szandzsák — a közeli várak, Palánk, Damásd elpusztultak. A szécsényi szandzsákról már többet sikerült megtudni. A szécsényi és bujáki várak török parancsnokainak ui. kb. húsz levelét találtuk meg a Balassa és a Koháry—Coburg levéltárakban, teli értékes információkkal a szandzsák belső szervezetéről és a törökök, valamint a szomszédos magyar földesurak — várkapitányok viszonyáról.16 Bizonyos, hogy a szécsényi szandzsákbég alá volt rendelve Buják, Hollókő és Hatvan török várőrsége is. Minthogy adatokat találtunk a hatvani és bujáki agák bíráskodási gyakorlatára, feltételezzük, hogy három nahijére — adózási kerületre — osztották fel a törökök (E várak már a XVI. századtól önálló nahijék voltak!). Cselebi megörökítette az első158
