Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Az egri vár kapitánya
fegyverben tartania. A várnak az ellenség által való megtámadása vagy annak mutatkozó veszélye esetében az uralkodó kötelezettséget vállalt arra, hogy gondoskodni tartozik nagyobb őrség kiállításáról, valamint megfelelő számú „bombardá”-nak, megfelelő mennyiségű lőpornak és ágyúgolyónak Egerbe szállításáról.1 87 Gergely deák kapitányságának idejére az egri püspöki birtokok („bona episcopatus”) már igen összezsugorodtak, úgyhogy csak a következő helységekre teijedt ki: Egerre, Felnémetre, Felső- tárkányra, Szőlőskére, Nagytályára, Makiárra, (Gyöngyös) Sólymosra, (Gyöngyös)Püspökire, Szirákra és Harsányra, valamint a káptalan Eger melletti tihaméri birtokára, nemkülönben a karthauzi szerzetesek korábbi két falvára: Noszvajra és (Bükk) Zsércre.187 188 189 De ezeknek a helységeknek a termelőereje részben az 1552. évi török hadjárat pusztítása, részben pedig a közeli hatvani szandzsákbég rendszeresen portyázó csapatainak rablása, dúlása és erőszakoskodása folytán rendkívül erősen lecsökkent. Az egri vár legszámottevőbb jövedelme a püspöki javak következő forrásaiból eredt: a földesúri jövedelmekből, a bor-, gabona-, bárány- és méhdézsma bevételeiből, a különböző dézsmabérletek- ből, a gabona és a bor értékesítéséből, a dézsmabor kötelező korcs- máltatásából, a bárány- és méhtized megváltásából. A makiári és a szihalmi vám, valamint a malmok bevétele nem érte el az évi 200 forintot sem. A falvak censusát pedig az 1552. évi török hadjárat pusztítására való tekintettel elengedték a jobbágyoknak.1 89 Viszonylag jól értékelhető képet őrzött meg részünkre a vár 1553. július 1. és 1554. június 31. közötti egyesztendős időszakára vonatkozóan Bornemissza Gergely fennmaradt számadása. Ebben az időben a fentebb említett püspöki javakból befolyt 1/3 rész csupán 4584 forint 95 dénárt tett ki, ami az év során kifizetésre került zsoldpénznek csak 21,8%-át fedezte. A kifizetett zsoldhoz a Kamara a hadifizetőmester útján csekély 3791 forint 84 dénárral, azaz 17,6% erejéig járult hozzá. A többit Szolnok, Pest, Solt és Csongrád vármegyék, valamint a Jászság és a kun Kolbászszék első és második hadiadójából, nemkülönben az utóbbi kettő „census Ordinarius”-ából: a jobbágyi köznép fizette földbér187. Hevenesi kéziratok. 80. kötet. 232-237. (Budapesti Egyetemi Könyvtár.) 188. Vsz. 2.126. 189. Vsz. 2. 127-159. 63
