Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Az egri vár 1552. évi védelmében
Amíg a belső vár a város fölé magasodó sziklatömbön épült, addig a külső a kelet felé emelkedő Almagyar-hegy lábánál feküdt, illetve oldalára kúszott fel. Tinódi szerint Csuda szép helyen Egör vára vagyon, Az völgyre fekszik egy hegyorozaton, Napkeletre egy magas hegy vagyon.8 6 A vár szívét a város fölé 25—30 méternyire magasodó, szabálytalan alaprajzú belső vár képezte a nyugatra és északnyugatra eső Dobó-, Föld- és Tömlöcbástyával, valamint az északkelet felé tekintő Sándor-bástyával. A belső várnak a külső felé tekintő 30—35 méter vastag keleti falából az egykori püspöki székesegyház apszisából kialakított Szentély-bástya ugrott elő. A belső vár leggyengébb, legkönnyebben sebezhető két védműve a vár fallal övezett együtteséből északnyugat felé teljes tömegével előugró Föld- és Tömlöc-bástya volt. A magas földkúpra csak vesszőfonatos, sár- tapasztású kivitelben megépített Földbástya mintegy felkínálta magát a támadó ellenségnek. A belső vár északi fala átellenében, 150—180 m távolságban a Királyszéke nevű magaslat emelkedik, mely a legveszélyesebb török ütegállásnak adott helyet. A külső vár kb. 5 kát. hold kiterjedésében szabálytalan négyszögű alaprajzi elrendezésben az Almagyar-hegyre nyúlt fel. Huszárvárnak is emlegették, mivel a lovasok ott állomásoztak, s egyébként az istállók, ólak és fészerek is itt kaptak helyet, melyekben a lovak mellett az ostrom alatt a sok száz vágóállatot is tartották. A falak belső síkjától 20—30 m-nyire cölöpvázas, sövényfonatos, sár- tapasztású és földdel töltött „erős palánk” húzódott, melynek hét bástyaszerű kiöblösödése jó kilövési lehetőséget adott a védő puskásoknak. Egyébként pedig valamelyest akadályozta az ellenséget a várba való nem kívánatos betekintés elől, melyet Tinódi Sebestyén így fejezett ki: Hegyrűl es ne lássanak az várba, Ez palánkok lőnek ott nagy hasznokra.8 7 A külső vár déli oldalán az Ó-kapubástya emelkedett, melyről egy „vékony kőtorony” nyúlt a magasba. A keleti végében pedig, az Almagyar-hegy oldalában 1 — 1 hengeres sarokvédmű: a Bebek- 86 87 86. Tinódi, 1974. 81-82. és 84. sorok. 87. Tinódi, 1974. 191-192. sorok. 26
