Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

junktúrája, majd a pénzválság és a 17. század második felében a stabilizáció és protoindusztriális fejlődés következtében erre lehetőség is nyílott. Hogy közép- és kelet-európai viszonyok között ez miként megy végbe, miként jelenik meg, arra az említett kamarai tanácsos számvetése ugyancsak sok példával szolgál. Azt kánmár Takáts Sándor hangsúlyozta, hogy a Kamara a posztón jócskán keresett: olcsóbb fajtákat drágábban számított be. Emellett az 1658. évi számadásból tudjuk, hogy mivel nagy mennyiségről van szó, ha a fizetőmester csak egyetlen centivel károsít meg minden egyes katonát, hatalmas nyereségre tesz szert. A kamarai tanácsos megjegyzi, hogy ő maga bőven ismer olyanokat, akik így gazdagodtak meg. Az ellenőrzés ugyan újabb költség és nem elégséges. Mindemellett a várellátás a rendi állam és a központi Habsburg kormányzat kettős rendszerében történt. Tehát egy régi, de még nélkülözhetetlen és egy kialakuló, de még tökéletlen állam- rendszer, vagyis össze nem illő fogaskerekekkel működő szervezet függvénye volt.

Végül nem hallgathatunk arról a tényről sem, hogy a Habsburg állam és a magyar állam érdekei nem estek egybe, sőt tragikus ellentétbe kerültek: a birodalom fegyvernyugvást akart minden áron, a magyar állam érdeke a török uralom mielőbbi felszámolását kívánta, majd pedig az ország régi egységének és államiságának maradéktalan helyreállítását követelte. Erre mutatott a végvári társadalom érdeke is. A végvárak helyzetének megoldására ugyanis a százötven év folyamán többféle reformkísérlet történt. Ezek a magyar rendek és a központi kormányzat egyetértésével történt próbálkozásoktól kezdve, az abszolutista kísérletekig és az olyan rendi reformajánlatokig, hogy időnként a nemesek is fizessenek saját zsebükből adót, igen sokfélék és végső soron eredményteleneknek, kivihetetleneknek bizonyultak. Ezért is törnek utat a magyar állam korszerűsítését célzó megújulási mozgalmak, amelyeket a gyakorlati politikában:: Zrínyi, Wesselényi, és mások neve fémjelez.

Mennyiben vágott egybe ez az újtípusú magyar állam a végvári társadalom érdekeivel?

Ismeretes, hogy a végvári társadalom nem volt homogén tömeg.

14