Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás
tünk, elruhátlanodtun’k, el is fogytunk” — „Drégely palánk! lovas és gyalog sereg”.4 1678: „Annira elniomorottunk, soknak lova ninczen, anni embersghe ninczen, hogi a lovát megh patkoltassa, fegyvere ros, a czismabol sokaknak kin vannak a lába uiai” — Nyitrai lovas és gyalog sereg.5 Nem a régi illusztratív módszert kívánjuk ily módon feleleveníteni, hanem azt a mindmáig kellő hangsúlyt nem kapott tényt próbáljuk — amennyire egy előadásiban lehetséges —bizonyítani, hogy a végváriak vértezetlenségének érzése, nyomora, ellátatlansága, vártípusonként és időszakonként változó mértékben, de 150 éven át lényegében változatlan. A végvár és államhatalom viszonyáról ma már nem lehet reális képet alkotni a régi módszerekkel. A Habsburg kormányzat gondatlanságáról, elfogultságáról, legalább annyi szó esett a múltban a várak ellátatlanságáról szólva, mint a magyar főurak és nemesurak önzéséről, közönyéről, felelőtlenségéről. Az ilyen vizsgálatok ugyanis, bár sok körülményre felhívták a figyelmet, a maguk egytényezős, fekete-fehér jellegében alapvétőén téves koncepcióra épültek, és irracionális, történetileg abszurd végkövetkeztetéssel járnak: így ugyanis a felelőtlenségnek lett volna igaza, itt is és ott is. Hiszen így is és úgy is az önző császár, a közönyös kormányzat és a felelőtlen nemesúr egyaránt átvészelte a 150 évet. Tehát vagy a közöny, az önzés, a felelőtlenség az értelmes történelmi cselekedet, vagy valóban minden nem az embereken, hanem vak erőkön és irracionális tényezőkön múlik. Ezen a gondolatmeneten tovább kalandozva már az alapvető történetszemléleti kérdésekig juthatunk. Végvár és államhatalom viszonyát vizsgálva a tényleges erőviszonyokat, a hatalmi struktúrák működési technikáját próbáljuk áttekinteni. Ma már a tudomány is messzemenően igazolta a kortársak — külföldiek és magyarok — józan számvetéseit: a megfogyott rendi magyar állam, a rendi szervezetben élő királyi Magyarország, sőt még a Habsburg birodalom is önmagában, az adott szervezettségben nem rendelkezett megfelelő anyagi erővel és szervezőképességgel, korszerű végvárrendszer kialakítására és 11
