Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Szakoly Ferenc: Végvár és hódoltság
török hadszervezet vezetői hovatovább kénytelenek voltak kölcsönösen elismerni az ellenséges katonák átjárásának jogosságát is. II. Ferdinánd király 1628-ban utasította Pálffy István érsekújvári kapitányt, hogy csak azokat a katonákat engedje át a hódoltságba, akik előzőleg parancsnokuktól arra engedélyt kértek; ezek útlevelüket kötelesek az illető rész török parancsnokának bemutatni, aki viszont embert ad melléjük kísérőül-ellenőrül. Mint írja, viszonzásul a budai pasa is megígérte, hogy minden olyan törököt, aki útlevél nélkül megy magyar területre, megbüntet.1 S valóban, hasonló módon nyilatkozott e kérdésről Murteza budai pasa is egyik, Esterházy Miklós nádorhoz intézett, 1628-as levelében: „az békjétül, az részrül az kapitányátul kezéhez pöcsétes bizonyságlevelet vegyen, azmely várhoz tartományabeli faluba akar menni, az várba bemenjen, az várbeli helytartó emberét rendeli őmel- léje”.2 Bár nincs kizárva, hogy a törökök végül is nagyobb jövedelmet húztak a nekik is adózó királyi magyarországi és erdélyi részekből, mint a magyarok a hódoltságból, az ellenséges területre átjárás fentebb körvonalazott paritását a gyakorlatban nem sikerült megvalósítani. A forrásokat tanulmányozva ugyanis az a benyomásunk támad, hogy míg a törökök — leszámítva az újabb területek meghódoltatását célzó vállalkozásaikat — csak nagy ritkán merészkedtek be a magyar végvárak mögé, s falvaikkal azok bírái révén tartották a kapcsolatot, a magyar végváriak útlevél nélkül is oly szabadon kószáltak a hódoltságban, mintha a magyar király földjén járnának. Az „az részrül való hajdúkatona — írja 1628. december 3-án Murteza budai pasa Esterházy Miklósnak — szintelen ide alá sereggel járnak országunkon; fél árcus papirosra egy pöcsétet reá nyomnak, országunkon falurul falura járnak, az szegénységen húznak-vonnak, marhájokat lopton-lopják, mikor feles törökre találnak, mutatják azt a papirosát, hogy ők kapitányok dolgán, hírével járnak, de mikor kevés emberünkre reá találnak, azmiért jüttek, mint latrok vélik úgy cselekesznek, mint szintén most egy szolgánk feles magával Szolnok felől jütt, Ceglédnél [Czigletnél] valami 8 katonára talált, az katonák is valami héjába való papírosat mutattak, mondták, dolgon járnak ők, gyar88
