Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet

vül állt egy kupolás épületben „Dede Szultán” síremléke (türbe) és bekt'asi kolostora, amely a helyi mohamedán szentek búcsú- járóhelyeinék kialakításával a török telepesek helyhez kötését szolgálta.18

Chernal György 1638. évi Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írt jelentése számol be arról a török vármunkáról, amit ő akkor a rácok betelepítésének vélt: „... baranyai, somogyi és boszniai törökök szekerekkel rácokat hoztak Egerhez, kőfallal kerített rácvárost építettek 1—2 ezer főre” —, ahogy írta.19 Feltételezzük, hogy ekkor csupán a rácok által végeztetett vármunkáról volt szó, s a város nyugati falát építették át. A városban lakó rácok az 1690. évi összeírás szerint 76,6%-ban a róluk elnevezett utcát, a mai Széchenyi utcát a kórház feletti részén lakták ott, ahol a város nyugati fala is haladt.

Az egri vilajet-székhely társadalmának élén a beglerbég pasa és udvartartása állt. Az egri pasák hivatali sorrendje ismert leveleik keltezése alapján a következőket mutatja. A 91 év alatt 48 személy 65 hivatali váltásban tölti be az egri beglerbég pasa hivatalát.20 A gyakori hivatali változásokra jellemző az 1670. évi sorrend, amikor 3 beglerbég pasa vagy az 1683. évi sorrend, amikor egymást követő 4 beglerbég pasával találkozhatunk.21 Az egri pasák saját javadalmaikból (hász-birtok) külön udvartartást tartottak fent. Az udvartartás tagjai a pasa magas tisztéhez kijáró szerepköröket láttak el, mint titkárok, lovászok, testőrkatonák stb. Közvetlenül a beglerbég pasa hivatala alá volt rendelve a tartományi tanács (divan-i vilajet), amelynek üléseit a pasa hívatta össze és ő is elnökölt benne. A diván tagjai a vilajet katonai-polgári fő tisztségviselői voltak. Ezeket a miskolci török levelek „divános úriakként”, a korabeli török források pedig a tartomány előkelőiként (áján-i vilajet) említik, ők alkották a társadalom felső vezető rétegét nagyobb javadalombirtoklással járó hivatalaik, házassági és gazdasági kapcsolataik segítségével. így kétségtelen, hogy ők jelentették a vilajet vezetésének folyamatosságát.

A mohamedán török népesség nagyobb részét azonban a várkatonák és hozzátartozóik jelentették. Eger város mohamedán török lakóiról Evlia Cselebi megállapítja, hogy „... népe mind bos169