Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet

nyák, de magyarul és németül is tisztán beszélnek... Többségük a várőrséget képezi, de vannak kereskedőik, kézműveseik, tudósaik, s különösen sebészeik híresék. Egyetértünk Nagy Józseffel abban, hogy 1596 októberében mintegy ezer polgári személy, főleg nők és gyermekék telepedtek vissza.22 A visszatelepülő volt várőrség német és magyar katonáinak többnyire friss özvegyei sorsukat az új török várőrséghez köthették. Tehát már az első napoktól a mohamedán török nép közé sok új mohamedán lépett be. Ezért tudtak még 1663-ban is a mohamedán törökök magyarul és németül is jól beszélni. Erről Evlia Cselebi is említést tett. Ugyanezt az asszonyhiányt bizonyítják az 1667. évi feladáskor kereszténységre tért törökökről felvett jegyzékek is: csupán kétharmaduk volt családos, egybarmaduk nőtlen katona. A mohamedán személyneveikét mindig bosnyák névhasználatban említik, s asszonyaik többségéről kivehető magyar születésük.23 Ez a családi állapot véleményünk szerint általánosítható az egri törökség egészére.

Az egri török őrségre vonatkozó rendeletek közül érdekes az az 1666. évi, amely 106 egri janicsár zsoldjának a kanizsai „eja- let”, ,,badel-i szürszat” bevételéből való kifizetéséről intézkedett. Az 1671. évben egy másik rendelet pedig az egri janicsárok zsold- fizetésére a boszniai és hercegovinai szandzsákok ,,badel-i nuzul” bevételéből ad engedélyt. Az 1664. márc. 28-a után kelt rendelet megengedi az egri beglerbégnek a janicsárok megürült helyei- nék azonnali betöltését, de megparancsolja, hogy a janicsárok kereskedést űzve ne kóboroljanak szerteszét. A következő 1664. febr. 28-a után kelt rendelet az egri, a hatvani s a szolnoki ká- dikhoz címezve megparancsolja, ügyeljenek, hogy a szultáni hász- birtokosok, a záimok és a tímárok földjeinek rájái földjeiken ezentúl gabonát termeljenek, mert az egri vár hombárjaiban nincs elegendő gabona, mivel a környék földjeit rétté alakították át.2í

Egerben, a várban és a városban — egyetértve Nagy József számításaival —, összesen 10—12 ezer fős népességet tételezhetünk fel.25 Az egri népességből török talán 7—8 ezer lehetett, a többi keresztény volt. A török vádak helyőrségedről fentma170