Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet

alakították ki. Ekkor a várad! náhijét teljesen, a debreceni náhi- jét pedig (megosztva csatolták el.8

A szegedi szandzsák fokozatos területi terjeszkedését és több török átszervezését 1543 óta ismerjük.9 Az 1578. évi részletes adóösszeírás (tahrir defter!) a szegedi szandzsákban, a Tisza-partján a szegedi, a vásárhelyi s a titeli náhijét, a Duna-partján a solti, a kalocsai, a bajai, a zombori s a bácsi náhijét, a Dunía—Tisza között a szabadkai ná,híjét sorolja fel.10 A szegedi szandzsákban

1596 után a solti náhije területe (a kalocsaiba olvadt be, egyébként változatlan maradt az 1686. évi megszűnéséig. A szegedi szandzsák az egyetlen olyan szandzsák a fenti négy közül, amelynek területe megalakulása ótla teljesen török birtokban volt, de egri és gyulai magyar adóztatása itt is folyt.

Eger városáról Evlia Cselebi 1663-ban mondja el, hogy

„

__amíg a hitetlenek kezében volt e vár, addig nem volt ilyen

e

rős, az elfoglalás után azonban Mehmed szultán hét pasát és 12 ezer ráját hét évein át, télen és nyáron e várnál dolgoztatott, s ily erősséggé tette azt, Bácska, Laska (Szerbia) és Szalanik összes rájái mindenféle kötelezettség alól fel vannak mentve (még 1663- ban is — V. E.!) évente ide jönnek és az árkokat kitisztítják... ” 11 Ez a várépítés 1597—1604 között folyhatott le, de részletes elszámolásaiból ismerjük az egri vár 1613—14. évi török építkezéseit is. Ekkor 173 489 török akcsét, azaz cda. 2313 magylar arany du- kátot költöttek az említett vármunkákon kívül a vár erősítésére. Ezt az összegét Bosznia és Hercegovina fejadóiból fedezték.12 Nem sokkal későbbről, 1622—23-ból „Az egri vilajet kincstára bevételei és kiadásai pénztárkönyvéből” részletes tételekben sorolva ismerhetjük meg, hogy az egri vár és a helyőrség fenntartására a vidini, a boszniai és szerbiai szandzsákok fejadóbevé- teleft fordították.13 A fenti iratokból jól kivehető, hogy ez rendszeres ellátmányt és vármunkát jelentett. Tehát az egri török helyőrség és a vilajet helyőrségeinek fenntartása csak más délszláv területek adóival és vármunkáival volt lehetséges.

Evila Cselebi is elmondja még, hogy 1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezér, itt Egerben, júj'abb építkezéseket csináltatott. Leírásából előtűnik a török kori Eger városkép« is. A vár két rész167