Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet

re, a „Német vár” és la .„Magyar vár” néven ismert részékre oszlott fél. Az előzőkben a janicsárok kaszárnyáit, az utóbbiban a beglerbég pasa szállását és a vilajeit vezető hivatalait nevezi meg. A két várrészt 50 lépés széles árok választotta el.14 Később egy más ügyben tett 1681. évi .tanúvallomás említi a vár erődítési munkálatait az Eged nevű hegy felőli oldalában.15

A vár alatt levő városról Evlia Csebeli leírásából megtudhatjuk, hogy alakja ,a várost kerítő falak vonala szerint ötszöglétű és 12 tornya van. A városfalat öt .kapu szakította meg. A .keletre néző „Ilidzsa kapu”, a délre néző „Hatvani kapu”, a nyugatra néző „Martalóc kapu” és „Felnémeti kapu”, valamint az északra néző „Új kapu”.16 A város a falakon belül Evlia Cselebi szerint 17 városnegyedre (mahalle), 10 mohamedán török és 7 keresztény lakók által lakott településrészre oszlik fel. Ismerve Evlia Cselebi túlzásait, valószínűbbnek tartjuk Sugár István Eger város összeírása 1690-ben c. tanulmányában írottakat, s a falakkal övezett város hét, pontosán körülhatárolható településrészre osztását. Ezek az Almagyari, a Váralatti, a Káptalan utcai, a Felnémet utcai, a Hatvani utcai, a Piac körüli s a Rác utcai településrészek, amelyekben a mohamedán törökök inkább a vár és .az Eger patak közötti részen, amíg a keresztények a város nyugati fala és az Eger pat'alk közötti (részen laktak. Ebben a hét városrészben az 1596 előtt ismert 270 lakóház 1690-re 810 lakóházra nőtt meg, feltehetőleg a lakóházak körüli belső kertek beépítésével. Az 1690. évi .összeírásból rekonstruálható utdaszerkezet laza beépítettséget árul el. A lakóházak 62,1% belső kertben foglalt helyet és csak 37,9%-a szoros beépítettségű. A lakóházak 42,5%-a két helyiségből, 25,6%-a három helyiségből, 29,2%-a 4—10 helyiségből állott. A lakóházak mintegy 42,4%-a pincével is rendelkezett.17 A városban Evlia Cselebi szerint 46 dzsámi és mecset, 21 mohamedán kolostor (zavije), 4 mohamedán iskola (medresze), 3 fürdő és 20 csörgő közkút volt. A város közepén, az Eger pataknál 1658-ban épült ki végleges formájában a „Baruthane”, az erődített lőportorony, amelyet janicsárók őriztek. Ugyanakkor fejeződhetett be a Kethüda dzsámi építése is, amelynek megmaradt minaretje ma is Eger város egyik jelképe. A Hatvani kapun kí168