Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet
A füleki szandzsák 1554-ben alakult meg. A következő években Nógrád, Gömör, s Borsod megyék területén állandóan terjeszkedett, az 1578. évi fejadó összeírása (dzsizje defteri) szerint már 10 náhijét foglalt magába.3 (Ezek a füi'éki, a rimaszombati, a balogvári, a pelsőci, a putnoki, a rimaszécsi, a szendrői, a divényi, a munrányi és a csetneki náhijék voltak. Ezekben együttesen mintegy 285 lakott helység török adóit tartották nyilván. Közülük azonban ténylegesen török birtokban a füleki (és a rimaszombati náhije volt. A többi náhije csupán amolyan fegyveres adóztatásra összeírt terület, amelyen az előre kijelölt, többnyire magyar helyőrséggel rendelkező végvár náhijeszékhelylkénf víaló szerepeltetése csupán a török szűnni nem akaró hódítási vágyát mutatta. 1593. nov. 17-én a fületki vár elesett, sőt török helyőrségének 300 tagja k'i is keresztelkedett.4 A Rimaszombat melletti Szabatka palánkvára szintén visszakerült a magylarok kezére, így a füleki szandzsák korábbi területe teljes egészében csak török fegyveres adóztatás alatt álló lövezeltté ívált. Azonban említését az egri vilajet török feljegyzéseiben, a rimaszombati török levelekben és más forrásokban továbbra is megtalálhatjuk. Szécsény 1663-ban másodszor került török birtokba. A korábban itt működő szandzsákszékhelyet ékkor a törökök újjászervezték, és az egri vilajethez csatolták. A fennmaradt szultáni rendeleték 1663-ban és 1665-ben az egri beglerbég pasát a Szécsényi vár építésére utasítják. Feltehetőleg egy náhijés szandzsák volt az 1685. évi megszűnéséig.5 A szolnoki szandzsák 1553—1571 között négy náhijével állt fent. Ezék a szolnoki, a csongrádi, a szentmiklósi s a mezőtúri náhijék voltak.6 Azonban az 1592. évi részletes adóösszeírás (tahrir defteri) már a szolnoki szandzsákban hét náhijét sorol fel. A fentieken kívül a nagykállói, a debreceni és a váradi náhijék is megjelentek.7 Az utóbbi három náhije .azonban 1596 után is az egri vilajetben csupán fegyveresen adóztatott övezetként szerepel. Amikor 1660-bian Nagyvárad török birtokba került, akkor ott egy új tartományi székhelyet szerveztek meg, melynek területét részben a korábban az egri vilajethez tartozó szolnoki szandzsákból 166
