Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet
Vass Előd A TÖRÖKKORI EGER ÉS AZ EGRI VILAJET 1596. okt. 13-án mindannak a területnek a központja lett Egerrel török birtokká, amelyen a korábbi magyar helyőrség a siaját ellátására 1548 és 1596 között, mélyen a hódoltságban „folyamatos fegyveres adóztatással” vártartományt tartott fent.1 Feltehetőleg az új helyőrség ellátására ezért vált ekkor Eger egy új török tartomány (vitaiét) székhelyévé mindazokkal a török szandzsákokkal, amelyek területét korábban ide is adóztatták. 1596- ban a törökök az egri vilajet területét a budai vilajetből négy szandzsák átcsatolásával alakították ki. A hatvani, a füleki, a szolnoki ‘és a szegedi szandzsákok már korábban kialakultak, s 1548 óta török—magyar kettős adóztatás alatt állottak. A hatvani szandzsák 1544 óta Eger tágabb környékét, Heves és Borsod megyék nagyobb részét 's a teljes Jászságot foglalta magába. Területének fokozatos kiterjesztése során az 1580-ra keltezhető, III. Murad szultán-kori török részletes 'adóösszeírás (tah- rir defteri) szerint a következő 14 náhijére, a szandzsáknál kisebb területegységre oszlott fel: a 'hatvani, a jászberényi, a gyöngyösi, a salgói, a siroki, a hevesi, az egri, a szarvaskői, a dédesi, a putnoki, az ónodi, a miskolci, a szolnoki s a tokaji náhijére. Közülük 1580 körül hat náhije: az egri, a szarvaskői, a miskolci, a putnoki, az ónodi s a tokaji nem volt ténylegesen török birtokban, hanem ezeket a mintegy járásnyi területeiket csupán fegyveres adóztatásra írták előre össze.2 Számuk 1596-ra négyre csökkent, éspedig a putnoki, a miskolci, az ónodi és a tokaji náhijére, amelyek a XVII. században 'is a törökök számára fegyveresen adóztatott területek maradnak. A hatvani a négy szandzsák közül mindenképpen a legjelentősebb volt, általában a vilajetet irányító beglerbég pasa távollétében helyettesítője, a szandzsák bégje Egerben, alajbégje pedig Hatvanban tartózkodott. Hatvan és a vilajet többi vára már il685-ben elesett, s ezek török népe Egerbe futott. 165
