Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Sugár István: Az egri vár gazdálkodása a XVI. század végén
Azzal, hogy 1564-ben az egri várbirtok kamarai kézbe került, a helyzete is gyökeresen megváltozott. A vár élére főkapitányt állított az uralkodó, akire a katonai feladatok mellett már a vár jövedelmének a kezelése, azaz a gazdálkodás irányítása is hárult. A provizort oly mértékben rendelték alá a vár főkapitányának, hogy az csak némi ellenőrző szerepet játszhatott. Kutatásaim szerint azonban az egri főkapitány ezzel a szinte korlátlan jogkörével mégsem élt — vagy rendelkezett — a gyakorlatban, ugyanis egy királyi utasítás csak 1579. február 16-án vezette be az egri vár merőben új gazdálkodási rendszerét. A bécsi Hofkam- mer egy kulcsfontosságú okmánya arról vall, hogy az uralkodó elrendelte a kassai Szepesi Kamarának, hogy „ezentúl az egri bevételeket azon vár főkapitánya intézze”. Fő feladatát képezték a számadások, sőt az udvarbírót is ő tartozott kinevezni, aki azonban már az uralkodóra, s nem a püspökre tartozott felesküdni. Minden bizonnyal az bírta rá a legfelsőbb pénzügyi igazgatást a gyökeresen újszerű lépésre Egerben, hogy a vár egyre nehezebb gazdasági helyzetén, a csökkenő bevételékből adódó gondokon valamelyest segítsen és a főkapitányt személyében tegye érdekeltté a jövedelmek maximális behajtásában, valamint azok célszerű felhasználásában. Ügy tűnik, hogy a Kamara Egert egy viszonylag önállóan gazdálkodó egységgé szervezte át. Figyelemre méltó, hogy például Nyári Pál főkapitány 1594—95-ben készpénzben egyetlen dénárnyi salláriumot sem kapott, viszont a teljes ellátás melléit tekintélyes természetbeni juttatásban részesült, így kerekedett ki évi 1400 forintnyi — azaz havi 120 forint — jövedelme. Ebben a gazdálkodási rendszerben a vár főkapitánya a gondjaira bízott vártartomány jövedelméből fedezte kiadásait, és tartotta fegyverben a 700 magyar és 300 német fegyverest. Mindenképpen megemlítendő azonban, hogy erre az időre a vár korszerűsítő építkezései már lezárultak. Az egri Érseki Gazdasági Levéltárban találhatóik a vár eleste előtti utolsó, a Kamarának megküldött számadásai, melyek hű 149
