Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében

Szabó János Győző A VÉGVARI SZERVEZET NÉHÁNY KÉRDÉSE EGER TÜKRÉBEN Az 1540-es évek első felében Buda, majd Hatvan elestével ke­rült Eger a törökhöz vészes közelségbe; mégiscsak a vár 1552. évi ostromának kivédése után alakult ki e tájékon a végvári szerve­zet, a felső-magyarországi főkapitányság. Ember Győző 1946-ban megjelent alapvető művében: „Az új­kori magyar közigazgatás történetében” így fogalmazott: „... a főkapitányi méltósággal, mint a XVI. és XVII. századi központi igazgatás legfontosabb végrehajtó szervével, a magyar közigazga­tástörténetnek is foglalkozni kell, annál is inkább, mert a hadtör­ténet ennék a fontos tisztségnek az ismertetését eddig még érthe­tetlen módon, nem tekintette feladatának. Miég I. Ferdinánd ural­kodása alatt, a pontos dátumot az irodalom nem ismeri, a Duná­tól északra fekvő és kelet felé Erdélyig terjedő országrész főka­pitányságát kettéosztották, Pozsonytól Murányig bezárólag a du- náninneni vagy bányavárosi, attól keletre pedig a Tiszán innen és túl a felső-magyarországi főkapitányi állást szervezték”.1 Az előbb idézettekhez hozzáfűzhetjük, hogy történettudomá­nyunk a mai napig, érthetetlen módon, a felső-magyarországi fő- kapitányság történetének a kutatását nem tekintette feladatának Pedig e főkapitányi kerület történetének problematikája nem­csak a hadtörténetre és nem is csak a közigazgatás-történetre tar­tozik, hanem a magyar történettudományt egyetemlegesen érinti. Ügy véljük, hogy megállapítható a felső-magyarországi főka­pitányság születésének az éve, illetve az az időszak, amikor ehhez a feltételek létrejöttek. A főkapitányság megszervezése több té­nyező függvénye volt, a feltételek az 1552. évben alakultak ki. Az első személyi jellegű. Mint ismeretes, a magyar országgyűlés 1547. évben kimondta a dunántúli főkapitányság megszervezésének a szükségességét, a király e tisztségre Nádasdy Tamást nevezte ki.7 Ettől kezdve az országos főkapitány, ecsedi Báthory András hatás­köre a királyi Magyarország Dunántúlon kívüli részére terjedt ki. 133

Next

/
Thumbnails
Contents