Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében
Azonban Báthory! a király 1551. május 5-én megbízta, hogy Fra- az 1552. V. 1-én történt Erdély vajdájává való kinevezése után az 1552. V. 1-én történt Erdély vajdájává való kinevezése után indult el.3 Az országos főkapitányi poszt tehát üres volit és többé nem töltötték be, csupán osztott, megváltozott hatáskörrel, létrehozva a felső-magyarországi (Suprema Pars Hungáriáé) és a tiszántúli (Inferior Pars Hungáriáé) főkapitányságot.4 A második tényező: Felső-Magyarország és természetes központja, Kassa tárgyalások útján 1551-ben került Ferdinánd kezére, de gyakorlatilag csak 1552. februárjától, Izabella királyné Kassáról Lengyelországba való távozása után állt a rendelkezésére (16 évi Szapolyai uralom után).5 A harmadik tényezőt a török 1552. évi nagy hódításai jelentették, amelyek biztonsági okokból is szükségessé tették, hogy Pozsony mellett másik törvénykezési központ is létrejöjjön a felvidék távolibb megyéi, a „felső vármegyék” és a Tiszántúl számára. A magyar országgyűlés nem véletlenül éppen 1552-ben rendelte el a Vízkereszt nyolcadán évenként megtartandó törvénynapokat 28 vármegye számára Kassa székhellyel.6 Ügy véljük, hogy ez mintegy jogi hátteret nyújtott egy Kassa központú katonai kerület létrehozására is. A fentiekkel szoros összefüggésben született meg a döntés (1552 végén, illetve 1553-ban) a gazdasági-pénzügyi szervezet decentralizációjáról is. A Pozsonyi Kamara tehermentesítésére hozták létre a Szepesi Kamarai Igazgatóságot Eperjes székhellyel, de átmenetileg a pozsonyitól függő viszonyban. Működési szabályzata az 1554-ből fennmaradt Utasításból ismeretes. A Szepesi Kamarai Igazgatóság Felső- Magyarország és a Tiszántúl pénzügyeit intézte, fő feladata már ekkor a végvárak fenntartásának a biztosítása volt.7 Hatáskörének a területi határai az akkor Kassán működő törvényszék hatóterületének a határaival lényegében egybeestek. A felső-magyarországi főkapitányság megszervezésének az idő- pontjla körüli ismereteink bizonytalanságát szerintünk az táplálja, hogy az első kassai főikapitányok szervező tevékenysége alig terjedt túl Kassán. Hiszen több, mint két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a bécsi udvar egész Félső-Magyarország felett 134
