Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Tóth István György: A végvár árnyékában: az özvegyek és árvák sorsa a XVII. századi Körmenden
bért”. Egy háromgyerekes asszonyról szinte már sürgetően írta a tiszttartó négy hónappal férje halála után: „maga is az menyecske is jó erős, iffjú, friss, gondolom, nem sokáig jó szerencséje találkozik”.ü Gyakran azonban a második házasság se bizonyult tartósnak, a férjhez menő özvegyek is sokszor rövid idő múlva ismét özvegyi sorba jutottak. Bikalli Márton 1644-ben esett el, két évvel később feleségének új urát is levágták a törökök. Rövid időn belül két férjet temetett el Beczőgő Andrásné, akiből hamarosan Bodis István özvegye lett. A hajdúvárost a házasságok gyors felbomlása, a sűrű újra- házasodások, a különböző házasságokból származó mostohagyerekek együttélése jellemezte — némiképp a jelenkori gyakori válások következményeit idézve. Ha az özvegyasszonyok a kb. 14 éves korúkban férjhez menő lányok mellett is találtak maguknak párt, akikor ez arra enged következtetni, hogy sok nő halt meg szülésben. A többször házasodó özvegyek és mostohagyerekeik pereskedése gyakran foglalkoztatta a vajdákat, a vicekapitányt. A helyi jogszokás mindig az első házasságból származó árvák jogait védelmezte. Még a házaikul zsellérnél is számon tartották, hogy ösz- szes vagyonából, három holdnyi vásárolt földjéből egyharmad rész az első felesége árváit illeti. Eötvös Gergely 1646-ban, a2 említett németfalvi futamodáskor esett el, második feleségétől egy lánya született. Sessiója azelőtt első felesége első férjéé, Somogy Györgyé volt, akinek egy fia maradt, de nem tudták, hol élt. Ha előkerült volna, őt illette volna a telek, így azonban az első felesép első házasságából örökölt telek a második feleségtől született lányra maradt volna, ám az anya újból férjhez ment egy katonához.8 Az első házasságból származó gyerek jogát biztosította Fran- csis Gáspár kapitány akkor is, amikor a gyalogosok vajdájának, Borz Benedeknek házát és földjeit az első feleségtől származó lánynak, Lakatjártó Pétemének és gyerekeinek ítélte, aki még & paplant is elvitte, hiába tiltakozott az özvegy, Gecző Kata, hogy az az ő előző urától maradt.9 115
