Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A várfeltárás kezdeti próbálkozásai - Ipolyi Arnold levéltári kutatásai és Balogh János ásatása

következő pusztulásától féltette a feltárt köveket, hanem az emberek pusztításától tartott. Ezért vélte hasznosnak a romok újra betemetését/1

Az említett tudósítás az Egri Postában egyébként elmondta, hogy az 1862. év nyarán, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága a székesfehérvári bazilika alapfalait ásta, ezen ásatások intézője, dr. Henszlmann Imre Gerster Károly építésszel, — aki akkor Egerben a főszékesegyház javításait irányította, megfordult a várban. Szóba hozták az egri várbeli székesegyház alapfalainak megásását is. Erre az érsek és a főkáptalan megadta az engedélyt, s a végrehajtáshoz a pénzt is. A munkákat Gerster építész segédje, Ben- kó vezetésével megkezdték és végezték. „Ezen munkálatok által nemcsak a sekrestye mind a négy falának, s azáltal az egyház oldalfalának is a sekrestyével közös része kiásatott, de a fenlévő támkő irányában ásott vonalon ezen támkő párjának is alapköve feltaláltatott; mi által az egyház hármas hajójának fekvése és szélessége felfedeztetett.”5

2. kép. Légi felvétel az egri várról (1930 körül)

12