Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás kezdeti próbálkozásai - Az egri vár a századfordulón
1881-ben Balogh János főhadnagy könyvet adott ki Egervár történetéről.6 Ebben az érdeklődő sokoldalúságával állította egymás mellé azon ismereteket, amelyekhez hozzáférhetett, s megtoldotta saját tapasztalataival. Balogh főhadnagy nem elégedett meg az irodalom összegyűjtésével, átfogalmazásával. Csákányt, vésőt, lapátot fogott, s eleinte egyedül, később szintén kalandos természetű beosztottjaival, szabad idejében, saját költségére és felelősségére, ahol lehetett s ameddig lehetett, leszállt a föld alá és megismerte a járható folyosókat. Kúszott a betemetett termekben, törmelék közt, iszapban, a ráomlott folyosó boltívei alatt. S kirajzolt magának egy föld alatti és romantikusnak látszó képet a folyosókról, titkos lejáratokról, tömlöcökről, s ezt is beledolgozta munkájába. A romantikus, különc katonakutató írását, kutatásai közölt eredményét kétkedve fogadták még közvetlen környezetében is. Az egri vár a századfordulón Több mint negyven év telt el az 1862. évi szakszerű ásatás óta. A negyven év alatt semmi új nem történt. A vár történetéhez ez az idő nem sokat adott. Az 1862. évi ásatás a székesegyháznak csak egy kicsi részét tárta fel, ásta meg, írta le és temette el újra. Balogh munkája alkalmas lett volna az érdeklődés felkeltésére. De annyira valószínűtlennek látszottak közlései, és főleg magyarázó következtetései, hogy nem vették komolyan. Az ostromlott várról, annak feltárásáról, állapotáról sokáig nem lehetett hallani. Pedig közben már megszületett a hazaszeretet regénye. Gárdonyi Géza „Egri csillagok”-ja útján ország-világ előtt híressé vált Eger vára. Elmúlt a vár ostromának 350-ik évfordulójára rendezett ünneplés. A hősi gondolat legalább szavakban feltámadt. De a vár maradt kecskelegelő, pázsitos domb, kálvária stációs búcsúhely kis kápolnával, a Pyrker érsek által a felsőtárkányi erdőből behozott facsemetékkel beültetett, nagyra nőtt fákkal. 13
