Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Gazdasági válság - az ásatás (feltárás) válsága

34. kép. A Tömlöc-bástya és a püspöki palota, akkor laktanya (1929j

tos úton. A tudós professzor arról beszél, hogy az idén már nemigen ásnak többet, mert nincs pénz. Ráment az omladozó folyosók kijavítására, meg a nagyterem helyreállítására. Pedig szép kincsek alszanak még a föld alatt itt is, ott is. Meglepetéseket várnak még a további munkától, amely valószínűleg tavasszal indul, — ha addig sikerül némi pénzt összegyűjteni a filléres belépődíjakból.

Legutóbb az oszlopos nagytermet hozták rendbe a munkás kezek, a vár Bolyky-bástya felé néző részén. Nagytágasságú, impozáns csarnok ez, két lőréssel néz a putnoki vasút felé.

Az ásatások múzeumában is derekas munkát végeztek. Friss fenyő- szagú szekrények húzódnak a terem végéig, mindegyik megzsúfolva relikviákkal, amelyek előkerültek a földből. A szekrényeken üveglapok. Ez nemcsak azért jó, mert megvédi a portól a becses ereklyéket, hanem főként azért kellett, mert a látogatók egyrésze »emlékül« magával vitt igen sok apróságot. Anélkül persze, hogy engedélyt kapott volna rá. Legutóbb egy kőkorszakbeli baltát szerettek el innen; — pedig cserkészek voltak a látogatók. Még annak a hosszú töröknek a csontvázát is hiányossá tették már, akinek földi maradványai a templomromok alól kerültek napfényre.

76